Találóan fogalmazta meg hétvégi véleménycikkében a Der Standard: Brigitte Bierlein feladata lesz az, hogy megcsapolja a pártok mocsarát. Bár egy ideiglenes kormánynak egy demokráciában túlzottan nagy szerepe nincs, fontos törvényjavaslatokat nem terjeszt be, hanem viszi az ország ügyeit, amíg az új választás után meg nem alakul az új kormány, a Bierlein-kabinetre ennél azért komolyabb felelősség hárul, hiszen meg kell mutatnia: Ausztria valóban a demokrácia őshazája és nem egy banánköztársaság. A Heinz-Christian Strache által fémjelzett botrány kirobbanása után Alexander Van der Bellen figyelmeztetett arra, hogy az ország tekintélye került veszélybe, hiszen egy vezető politikus beszélt a médiatérkép önkényes átformálásáról, s arról, hogy pártfinanszírozás fejében biztosít jelentős állami támogatásokat egy állítólagos orosz nőnek. A sors aztán úgy hozta, hogy – Sebastian Kurz kormányának múlt hétfői megbuktatása után – épp a köztársasági elnök vált a stabilitás garanciájává, hiszen neki kellett olyan kancellárt választani, akit minden párt elfogad.
Van der Bellen vette is a nehéz akadályt azzal, hogy Brigitte Bierleinre esett a választása. Bár jobbközép személyiségnek tartják, s még a jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ideiglenes vezetője, Norbert Hofer is elfogadhatónak tartja, a szociáldemokrata SPÖ is támogatásáról biztosította. Bierlein ugyanis nem elvakult pártpolitikus, hanem vérbeli jogi szakértő, aki a lelkiismerete, s nem bármiféle pártérdek szerint ítéli meg a dolgokat. Bírálta például az előző néppárti-szabadságpárti kormány intézkedését, amely szerint betiltották a fejkendő viselését az általános iskolákban.
Amikor Bierleint nevezte ki az államfő a kormány élére, az osztrák média elsősorban azt emelte ki, hogy a második köztársaság történetében első ízben lesz női kancellárja Ausztriának. Pedig rendkívül kemény, határozott személyiségnek ismerik, aki e tekintetben férfikollégáit is lepipálja. Ő volt az első nő, aki az alkotmánybíróságban az alelnöki tisztséget is megszerezte, sőt tavaly elnökké nevezte ki, méghozzá épp Van der Bellen államfő.
Egy hónappal ezelőtt még senki sem gondolta volna, hogy hamarosan női kancellárja lesz Ausztriának, az Ibiza-videó azonban magával sodorta a politikai vezetést. Beiktatásakor Bár Brigitte Bierlein nem politikai párt tagja, meg van a véleménye a történésekről. Azért is nevezik a jobboldallal rokonszenvezőnek, mert 2002-ben, az akkori néppárti-szabadságpárti kormányzat jelölte alkotmánybírónak. Ez a lépés némi feltűnést is keltett bírói körökben, mint a Der Standard megjegyzi, egyes bírák meg is jegyezték, hogy addig nem tűnt ki különösebben a szakértelmével. Előtte, 13 évig a legfőbb ügyészség bírája volt, s igen kemény fellépéséről ismerték.
Később azonban teljesen megváltozott a róla kialakult kép, azok a kollégái is elismerték képességeit, akik nem feltétlenül úgy gondolkodnak a világról, mint ő. Rendkívül intelligensnek és kompromisszumra késznek tartják. Azzal pedig senki sem vádolja, hogy bármelyik párt érdekeit tartaná szem előtt. „Úgy dolgozik, mint egy komoly, már-már jozefinista hivatalnok” – mondta róla egy ismerője a Der Standardnak.
Csak egyvalakivel keveredett nyílt vitába. Sajátos módon azzal az időközben nyugdíjba vonult Gerhart Holzingerrel, akit akkoriban kis híján szintén szakértői kormány élére került. Bierlein mindig határozottan képviselte a véleményét, a Kurz kormánnyal szemben is. A női kvóták bevezetését például nem támogatta, mert szerinte a mai világban erre már nincs szükség. Nem értett egyet az előző kormánynak azzal a felvetésével sem, hogy a potenciális bűnözőkre „megelőző börtönbüntetést” rójanak ki. Amikor pedig az előző, amúgy néppárti államtitkár, Karoline Edstadler a közösségi oldalakon tapasztalható „felfokozott hangulatra” hivatkozva javasolta a büntetőjog reformját, Bierlein kifejtette, „az internetes kommentárokra egyáltalán nem építenék”.
