A Marylandi Egyetem és a Burkina Fasó-i IRSS kutatóintézet szakemberei a maláriaszúnyogokat (Anopheles) fertőző Metarhizium pingshaense nevű parazitagombára alapozták a vizsgálatukat – írta a BBC. „Ezek a gombák genetikailag könnyen alakíthatóak” – mondta Raymond St. Leger, az egyetem professzora, hozzátéve, hogy az élősködő módosításához egy Ausztráliában honos tölcsérhálós pók mérgének egyik összetevőjét használták fel.
A méreganyag előállítására vonatkozó genetikai instrukciót a kutatók hozzáadták a gomba saját genetikai kódjához, hogy amikor az élősködő bekerül a szúnyogba, elkezdje termelni a mérget.
A laboratóriumi tesztek azt mutatták, hogy a genetikailag módosított gomba gyorsabban végez a szúnyogokkal és kevesebb gombaspórára van szükség a feladat teljesítéséhez. A szakemberek ezután egy csaknem 600 négyzetméteren elterülő – növényekkel, kunyhókkal, vízforrásokkal és a szúnyogok számára szükséges táplálékkal felszerelt – mesterséges falvat építettek fel Burkina Fasóban és dupla rétegű szúnyoghálóval borították be a területet.
A szezámolajjal elkevert gombaspórákat fekete pamutlepedőkön kenték szét, amelyekre a szúnyogoknak rá kellett szállniuk, hogy érintkezzenek az élősködővel. A kutatók 1500 szúnyoggal kezdték meg a kísérletet. A Science című tudományos folyóiratban publikált eredmények szerint a génmódosított gomba nélkül a szúnyogok jelentősen megszaporodtak, ám az élősködő bevetése után 45 nappal mindössze 13 vérszívó volt még életben.
A tesztekből az is kiderült, hogy a gomba kizárólag a szúnyogokra jelent fenyegetést, a többi rovarra nem. A kutatók hangsúlyozták, hogy nem a maláriaszúnyogok teljes kiirtása a cél, hanem a malária terjedésének megfékezése. A szakemberek szerint új módszerekre van szükség, mivel a szúnyogok egyre ellenállóbbak a rovarirtókkal szemben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) figyelmeztetett, hogy a megbetegedések száma egyre nő a tíz legsúlyosabban érintett afrikai országban. A nőstény szúnyogok által terjesztett betegség évente több mint 400 ezer ember halálát okozza.
