Meg kell vizsgálni, jó helyen vannak-e a szállodahajók a belvárosban – mondta a szerdai baleset után Tarlós István főpolgármester, aki rögtön közölte azt is, egyeztet az ügyben Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel. Mostani buzgalma megkésettnek tűnik, mert már 2009-es programjában írt arról: „Kijelöljük és megterveztetjük a szállodahajók fogadására alkalmas kikötő helyét." A főváros arra nem válaszolt tegnap, hogy miért maradt el eddig a terv megvalósítása.
Míg a főváros nem lépett a szállodahajók ügyében, addig a kormány nagyon is bekapcsolódott a dunai üzletbe. Olyannyira, hogy a kormányzat közeli kapcsolatot ápol a Hableánnyal ütköző Viking Sigyn nevű szállodahajót is üzemeltető svájci Viking River Cruises-szal. A hetven óriáshajót működtető társaság egy magyar leányvállalatán keresztül társtulajdonos a magyar állammal a fővárosi kikötőhelyek java részét magáénak tudó Mahart Passnave Kft.-ben – vette észre az Index. Ez az üzleti kapcsolat egy sor kérdést vet fel. Korábban ugyanis megírtuk, hogy a hajós szakma egy része régóta figyelmeztette a kormányt: a balesetveszély miatt nem kellene beengedni a nagy szállodahajókat a belvárosi Duna-szakaszra. Szalma Botond, a Magyar Hajózási Országos Szövetség korábbi elnöke, a Mahart volt vezérigazgatója azt mondta: „A nagy cégek lobbiereje erősebb volt”, így végül csak arról döntöttek, hogy a szállodahajók továbbra is használhatják a városközponti folyószakaszt, de ott nem fordulhatnak meg.
A korábban teljesen állami tulajdonú Mahart Passnave Kft. 49 százalékát néhány éve a Viking River Cruises hazai leányvállalata, a Viking Hungary Kft. vette meg. 51 százalék állami tulajdonban maradt. Ez utóbbi előbb a Magyar Nemzeti Vagyonügynökséghez került, majd néhány hónapja a Rogán Antal tárcája alá tartozó – a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel befolyási körébe sorolt – Magyar Turisztikai Ügynökségé (MTÜ) lett. Jól fizető szolgáltatás került a svájci multi résztulajdonába: a Mahart Passnave Kft-nek 2017-ben 3,9 milliárd forintos árbevétele volt és 1,2 milliárdos adózott eredményt produkált. Szalma Botond érdeklődésünkre úgy fogalmazott: semmilyen szakmai és gazdasági indokot nem tud arra, hogy a magyar állam miért adta el a fővárosi kikötőhelyek zömét birtokló cég résztulajdonát a svájci hajósmultinak.
Az üggyel kapcsolatban megkérdeztük a svájci céget, de nem válaszolt.
Az MTÜ-től arra is választ vártunk: Az állam és a Viking közös tulajdona szerepet játszhatott-e abban, hogy végül nem tiltották ki a szállodahajókat a belvárosi folyószakaszról? A társaság nem adott érdemi választ.
Érdekes az is, hogy a svájci cégnek rálátása lehet a dunai vízi közlekedés élénkítéséről szóló kormányzati stratégia kialakítására. Idén januárban jelentették be, hogy év végére elkészül a kormányzati stratégia, aminek központi eleme a kikötőfejlesztés. A Mahart Zrt. az Ex Ante Tanácsadó Iroda és a Mahart Passnave Kft. alkotta konzorciumot bízta meg az 1 millió eurót érő tervezéssel.
