- A vér nem válik vízzé! – mosolyodik el László, majd a hajdani laktanya bejárata felé mutat: - Akiknek köze volt a honvédséghez vagy a reptérhez, sohasem fogják megbocsátani, hogy így tönkretettek bennünket. Megpróbáltak leradírozni a térképről egy falut, ami viszont nem hagyja magát. És amikor lehet, visszaüt. Hát most lehetett…
A hatvanasforma férfi arra utal, hogy a vasárnapi EP-választáson Taszáron majdnem meglepetést okozott a Demokratikus Koalíció: a Gyurcsány-párt – országosan is kimagaslóan - 31,7 százalékot kapott a faluban, alig öttel kevesebbet, mint a Fidesz-KDNP. A DK előretörése azért is meglepő, mert amikor legutóbb megmérette magát, a 2014-es önkormányzati választáson csak 14 százalékot kapott, még felét sem, mint a kormánypártok. Az MSZP anno 12-t, most csak 6,8-at, ám még az átvándorlás sem ad magyarázatot a DK előretörésére.
- Elegük lett az embereknek a Fidesz hazudozásából, itt senki sem érzi azt a nagy jólétet, amiről papolnak a tévében meg a rádióban – folytatta László. – Persze, Gyurcsány alatt is szar volt a helyzet, de legalább nem ment ekkora gyűlölködés. Így aztán azok, akik 2010-ben elfordultak a baloldaltól, most visszatértek.
László elköszön, s eltűnik a hajdani taszári helyőrségi központ körülötti, omladozó vakolatú házainak egyikében. Az egykori tiszti lakótelep, bár az elmúlt két évtized láthatóan igencsak megviselte, még mindig városias hangulatot ad a Kaposvár melletti településnek, mely a kilencvenes évek közepén rendszeresen szerepelt a híradásokban a délszláv háborúban idetelepülő amerikaiak miatt. Akik aztán ráuntak, hogy a megyeszékhely vezetése és a fideszes országgyűlési képviselők terrorveszéllyel kezdtek riogatni, amikor felmerült, iraki rendőröket képeznének ki a bázison, összepakoltak és elmentek. Később a laktanya is bezárt, az addig pezsgő falu pedig apátiába süllyedt.
A szocialista kormányok ugyan megpróbáltak befektetőt hozni a reptérre, de kísérletük kudarcba fulladt, az addig őket ezért hevesen támadó Fidesz pedig 2010 óta mélyen hallgat a kérdésben. Taszár ad acta került, illetve arra azért figyelt a hatalom, nehogy politikai tényező maradhasson a mindig is baloldali többségű település, ugyanis az országgyűlési választókerületek átrajzolásánál a falu Siófokhoz került. Ami alsó hangon 90 kilométer, míg Kaposvár az első település nyugat felé. Viszont így a taszári balos voksok szépen elvesznek a mindig is erősen jobboldali balatoni voksok tengerében.
- Ez is mutatja, milyen gerinctelen egy társaság – háborog Mária. – Nem mernek semmit szemtől szemben, csak alattomosan, hátulról. Mi közünk van nekünk a Balatonhoz? Néhányan oda járnak nyaralni. A képviselőnket csak kampányban látjuk, akkor jön, ígérget, vagyis inkább hazudozik. A régi taszáriak nem is hisznek neki, csak a beköltözött fiatalok. Ha ők nem lennének, most rommá lenne verve itt a Fidesz, akkora sallert kapott volna!
- Sok begyöpösödött komcsi – osztja meg a kormánypárti szavazók véleményét a DK felfutásáról egy fiatal, kétgyerekes nő a lakótelepi játszótéren, többet azonban nem hajlandó mondani, különben is esni kezd, így sietősen elindulnak a bolt felé.
Ahonnét egy idős és egy középkorú asszony lép ki éppen, hamarost kiderül, meny és anyós a páros, s az is, hogy DK-szavazók.
- Szerintem azért ért el ilyen jó eredményt a párt, mert Gyurcsány hátralépett – gondolkodik el a fiatalabb asszony. - A Klára asszony pedig rettentő szimpatikus volt, nem arénázott, mosolygott, látszott, hogy nem olyan véresszájú, mint a fideszesek. Kimondta, amit sokan nem mertek, hogy az Európai Unió nélkül halálra van ítélve az ország.
- Orbán meg folyamatosan fenyegeti Brüsszelt meg a németeket, mintha ő fingta volna a passzátszelet – szól közbe az idősebb. – Sokan meg beveszik a sok hazugságot a migránsokról, hogy végveszélyben az ország, meg hogy az EU milliószám akar ide négereket költöztetni. De szerencsére nem mindenki hülye ebben az országban! Vannak, akik még tudják, mi számít értéknek. Látja, mi a Gagarin-szobrot sem engedtük elbontani, hiszen a múltunk része – bólogat, majd, mintha László idézné, hozzáteszi: - És tudja, a vér nem válik vízzé…
