A hollók képesek átvenni egymás érzelmeit, egy viselkedéskutatókból és neurológusokból álló kutatócsoport szerint a vizsgált szelíd madarak pesszimistábban cselekedtek, ha korábban egy frusztrált fajtársukat figyelték. Ez az empátia kialakulására is bizonyítékul szolgálhat – állapították meg a tudósok a PNAS című szaklapban.
Az érzelemátvitel fontos lehetőség az egyének közötti információk átadására, és az empátiának, vagyis a beleélés képességének alapvető eleme. A kutatók többnyire abból indultak ki, hogy ez a képesség az állatvilágban is jelen van. Ennek egyértelmű bizonyítékát azonban módszertani okokból nehéz megtalálni. Thomas Bugnyar, a Bécsi Egyetem kognitív biológiai tanszékének munkatársa és Claus Lamm, az intézmény pszichológiai alapkutatásokkal foglalkozó intézetének tudósa és kollégáik olyan hollókkal dolgoztak, amelyek hozzászoktak ahhoz, hogy viselkedéstudományi kísérletek alanyai.
A kísérletekben mindig két madár vett részt, az egyiknél pozitív vagy negatív hangulatot idéztek elő, ez alatt a másik figyelhette őt. A madár reakcióját a megfigyelő madár regisztrálhatta. Azt, hogy az első madár örömét vagy frusztrációját átvette-e a második holló, egy ambivalens szituációval tették próbára: edényekben táplálékot helyeztek ki a holló elé. Általánosságban a madarak lassabban közelítették meg ételt, ha előtte frusztrált fajtársat láttak. A pozitív hangulatnak azonban nem volt olyan látható hatása – mondta el Bugnyar.
Annak ismerete, hogy nyilvánvalóan már a hollóknál is megtörténik érzelemátvitel, új fényt vet arra, hogy a fejlődéstörténet során mikor kezdett kialakulni az empátia őse – mondta Jessie Adriaense, a tanulmány fő szerzője.
