Végre! - így fogadták Volodimir Zelenszkij környezetében a hírt, hogy az ukrán parlament csütörtökön a törvény által megkívántnál nagyobb többséggel hétfőn délelőttre tűzte ki a megválasztott elnök eskütételét. Igaz, hozzátették, még jobb lett volna az általuk javasolt vasárnap, de azt többen ellenezték, egyebek közt arra hivatkozva, hogy május 19-e Ukrajnában a politikai megtorlás áldozatainak emléknapja, nem volna szerencsés, ha a megemlékezéseket háttérbe szorítanák a ceremoniális rendezvények.
Az új elnök beiktatásának napja nyomban Zelenszkij megválasztása után a legfontosabb belpolitikai kérdések egyikévé vált. A választási kampány második fordulójában, amikor a fölmérések jóvoltából mind nyilvánvalóbbá lett, hogy a nagy esélyes valóban nagy arányú győzelemre számíthat, egyre többen kezdtek figyelmeztetni (aggodalommal avagy kárörvendve), hogy a politikai újoncnak nagyjából fél éven át egy olyan parlamenttel kell együttműködnie, amelyben neki magának illetve ifjú, ugyancsak tapasztalatlan pártjának egyetlen tagja sincs, az pedig, hogy híve mennyi, a politikai rejtélyek egyike. Jobb volna hát egy új összetételű törvényhozás - mondták Zelenszkij környezetében, és ő sem titkolta, kész föloszlatni a parlamentet, mihelyt lehet.
Csakhogy az elnök a parlament mandátumának utolsó hat hónapjában már nem élhet a föloszlatás jogával - úgy kellett tehát kijelölni az eskütétel napját, hogy az új elnök már ne léphessen. Természetesen nem mindenki gondolta úgy, hogy egy előre hozott választás kedvezőtlen volna, választókerületükben sokan tanúi lehettek annak, milyen elszántan kívánja a választópolgárok elsöprő többsége a változást. Néhány nappal ezelőtti videoüzenetében Zelenszkij éppen erre hivatkozott, amikor (félretéve a diplomatikus hangnemet) kifogásolta, hogy a képviselők egy része egzisztenciális félelmeitől hajtva a lehető legtávolabbra akarja elodázni az új elnök beiktatását. A gyors döntést nem ö követeli, hanem a nép, amely a változásra szavazott, és várja, hogy elkezdődhessen a munka ezért.
Zelenszkij és csapata amiatt is aggódott, mert Petro Porosenko nem akarta tétlenül tölteni hivatali idejének utolsó heteit. Egymást érték a kinevezések, köztük néhány kulcspozícióba is. Ezek egyértelműen arra utaltak, hogy a kezdeti segítőkészség már a múlté: inkább nehezíteni próbálják az utód munkáját. A G7-ek kijevi képviselői talán erre is gondoltak, amikor a minap a búcsúzó elnökkel találkozva az euroatlanti integráció és a reformok érdekében tett erőfeszítéseit méltatva hozzátették: tegyen meg mindent, hogy a hatalomátadás zökkenőmentes legyen.
Az eskütétel napját kitűző parlamenti döntés óráiban hoztak nyilvánosságra egy friss pártrangsort, immár a parlamenti választások fényében. A háromezres mintán a részvételüket biztosan ígérők csaknem 40 százaléka Zelenszkij pártjára, A nép szolgájára adná voksát. Petro Porosenko blokkját a harmadik helyen mérték, valamivel tíz százalék fölött. Közben az ugyancsak rendkívül népszerű zenész, Sztaniszlav Vakarcsuk bejelentette: Golosz néven új pártot alapít, és indul a parlamenti választásokon. Zelenszkijjel politikai rokonok, de amíg a hétfőn hivatalba lépő új ukrán államfő elsősorban az ország keleti és déli részén népszerű, ő a centrumban és a nyugati megyékben. A golosz szó hangot és szavazatot egyaránt jelenthet, de bizonyos szövegkörnyezetben szólamot is. Úgyhogy ez az oldal is többszólamúnak ígérkezik.
