Egész napi harc után Salgótarjántól északra a kitűnő délvidéki 46. és 181. gyalogezredek és a budapesti 53. vadászezred kiváló tüzérségünk támogatásával folytatták támadásaikat és nyomon követve az ellenséget elfoglalták Füleket és a Fülek—Szécsény közötti Ipoly menti régi állásaikat. Hasonlóan tért nyertünk Salgótarjántól keletre is.
E nagy teljesítményeket csapataink kiváló hangulata, erős proletárfegyelme és parancsnokaink körültekintő vezetése biztosította.
Egertől északra cseh túlerő nyomásának engedve, csapataink új állásokat foglaltak el. Az Ipoly torkolatánál „Pozsony" nevű ágyúnaszádunk tüzelésével egy ellenséges géppuskás századot visszavonulásra kényszerített.
A többi arcvonalon a helyzet változatlan.
Népszava 1919. május 14.
