Az ifjabb George Bush kerülte, Barck Obama egyenesen visszautasította, Donald Trump viszont megpróbálja elfogadtatni a szélsőjobbos Orbán Viktort – írja a lap a magyar miniszterelnök mai, washingtoni látogatása előtt. A vendég legutóbb 21 éve, Bill Clintonnál járt a Fehér Házban. De akkor még centrista politikus volt, mára viszont a jobboldali nacionalisták vezéralakja a világban. Meggyengítette a demokratikus intézményeket, etnikailag egységes nemzet megteremtésére törekszik és közelebb vitte országát az amerikai befolyás ellenfeleihez: Oroszországhoz és Kínához. Hogy most az elnök mégis fogadja, az a bírálók szerint jól mutatja, hogy Trump előnyben részesíti az erős embereket, akik próbálják aláásni a liberális nemzetközi rendet. De itt ennél nagyobb a tét, hiszen egy ilyen út az egyik legmagasabb elismerés az USA első számú vezetője részéről, csak ez esetben lassan jutottunk el idáig.
Hiszen Közép-Európából már minden más állam képviselője tárgyalhatott az elnökkel. Ráadásul holnap az amerikai Külügyminisztérium illetékesei találkoznak több magyar ellenzéki politikussal, aki az időközi választások során nemrégiben megverte fideszes vetélytársát. Simonyi András volt nagykövet azt mondja, Orbán részéről sokkal nehezebb volt kivívni a kegyet, mint ahogy az emberek gondolják. Hiszen a kormányfő már két és fél éve kapart, ami roppant zavaró a szemében. Így azután a megbeszélés nem jutalom, hanem inkább mézesmadzag, hogy rávegyék Orbánt amerikai fegyverek vásárlására és arra, hogy részesítse nagyobb előnyben a tengerentúli külpolitikai érdekeket.
Mike Pompeo külügyminiszter aggodalmát fejezte ki a Magyarországon és más közép-európai államokban tapasztalható orosz és kínai befolyás láttán. Hiszen diplomáciai mentességet kapott Budapesttől a Kremlhez bekötött, zavaros Nemzetközi Beruházási Bank, amely kapcsán washingtoni illetékesek attól tartanak, hogy a pénzintézet az orosz kémek európai központja lesz. Arról nem beszélve, hogy letelepedési kötvényt vehettek az orosz hírszerzés főnökének rokonai, valamint egy orosz törvényhozó is. Az USA szívesen lebeszélné Orbánt arról is, hogy a Huawei építhesse ki az 5G-s internethálózatot.
Mivel nem szeretnék, ha az a látszat keletkezne, hogy az Egyesült Államok már megint felkarol egy illiberális autokratát, a kormányzat képviselői pénteken telefonos körinterjúban arról tájékoztatták az újságírókat, hogy alacsonyabb szinten már kifejtették aggályaikat Orbán politikája miatt. Egyébiránt Közép-Európával a jövőben Philip Reeker foglalkozik majd a State Departmentben, de ő nem mutat különösebb rokonszenvet a magyar kormányfő iránt. Trump viszont azért vonzódik hozzá, mert irigyli azokat a vezetőket, akik nem sok ellenállásba ütköznek odahaza. A magyar politikus ugyanakkor nem sok jó szándékot árult el: akadályozza a Nato és Ukrajna együttműködését, a washingtoni kérés ellenére kipaterolja a CEU-t. Hónapokig tartott, amíg nyélbe ütötték a kétoldalú védelmi megállapodást.
Robert G. Berschinski, az amerikai Külügy volt helyettes államtitkára úgy látja, hogy a látogatás aligha gyakorol lényeges hatást a magyar politikára és ebben magánemberként az USA diplomáciájának több mai irányítója is egyetért vele. A szakértő, aki jelenleg a Human Rights First alelnöke úgy fogalmaz, hogy olyan politikusok, mint Putyin vagy a Fülöp-szigetek, valamint Egyiptom elnöke után Orbán is sok szépet fog hallani saját maga kapcsán Trumptól, ám ezt nem sokkal viszonozza.
