A csalánkiütés (utricaria) a bőr felsőbb rétegeinek duzzanatával, kipirosodásával, viszketésével járó tünetegyüttes, amelynek oka a hisztamin nevű anyag felszabadulása a bőrben. Egyes esetekben arc-, szemhéj-, ajak-duzzanat, súlyos esetekben nyelvduzzanat, légzési nehezítettség is társulhat hozzá – mondta dr. Borbola Kinga, a Dermatica bőrgyógyász-kozmetológusa, klinikai onkológus.
Csalánkiütést okozhatnak gyógyszerek, bizonyos ételek, például diófélék, tenger gyümölcsei, apró magvas gyümölcsök, csokoládé, feldolgozott húskészítmények, tojás. Fertőzéses megbetegedések, például influenza, húgyúti fertőzések, torokgyulladás, egyes krónikus betegségek, például pajzsmirigy betegségek, lupus is kiválthatja. Okozhatja továbbá magas külső- vagy belső hőmérséklet, állatokon élő élősködők, poratkák, csótányok, pollenek, kemikáliák, napsütés, víz, egyes növények is. Az esetek közel felében ki sem derül a kiváltó ok.
A csalánkiütés könnyen felismerhető: a jellegzetes piros, a bőrből kiemelkedő, viszkető foltok néhány milliméteres, de akár többcentisek is lehetnek. Jobbára az arcon, a kézen, a karokon, a lábakon, a lábfejeken jelennek meg, de akár folyamatosan változtathatják is a helyüket. Általában 24 órán belül eltűnnek, de a krónikus csalánkiütés hónapokig, évekig is fennmaradhat.
„Akut esetben elsősorban antihisztaminokkal kezelik, amelyek visszaszorítják a hisztamin termelődésének hatásait. Más kezelést igényel, ha angiödéma is van a tünetek közt, különösen, ha légzési nehézséget is okozhat.
Krónikus csalánkiütés esetén antibiotikumra és injektálható szerre is szükség lehet” – hangsúlyozta dr. Borbola Kinga.
Hosszan fennálló panaszok esetén ajánlatos a betegség pszichés hátterével is foglalkozni, hiszen a hónapokig tartó kínzó tünetek akár depresszióhoz is vezethetnek, ami ördögi körbe is taszíthatja a beteget. A stressz ugyanis önálló rizikófaktorként tovább ronthatja a bőr állapotát.
