Miközben javában zajlik a hangzatos keleti és déli nyitás, a miniszterelnök és csapata pedig olyan virágzó keleti diktatúrákba látogat el gazdaságpolitikai találkozókra, mint Kazahsztán vagy Kína, érdemes megnéznünk, milyen eredményei vannak a nyitásnak a valóságban.
Mesterházy Attila szocialista politikus vette a fáradságot, és megnézte, az eredmények pedig megdöbbentőek voltak. Mint írja, az Eurostat 2018-as adatai szerint a teljes magyar export mindössze 18,2 százaléka ment unión kívüli országokba, Ázsiába pedig az exportérték mindössze 5,09 százaléka került, ami – Mesterházy megjegyzése szerint – a legalacsonyabb arány a 2010-es kormányváltás óra, és euróértéken mérve is csökkenés 2017-hez képest.
A nagy, erős barátok sem kérnek a magyar áruból
A legdurvább értéket Jemennél találta, ahol 89 százalékos volt a visszaesés, de Angolánál is 87 százalékos csökkenést vett észre. Pakisztán esetében 43 százalékkal esett az export, de Ghána (-34 százalék) és Tadzsikisztán (-32 százalék) is mérsékelten vásárolt magyar terméket. Ennél fájóbb lehet, hogy hiába az új szerelem, Kínában tavaly 14 százalékkal csökkent a magyar export szintje, Oroszországnál pedig 7 százalékos visszaesés jelentkezett. Pedig Orbán Viktor 2012-ben még célul tűzte ki, hogy a hazai export harmada keletre menjen - idézte fel Mesterházy Attila.
Ezen az Infogram-oldalon megtekinthető a KSH adatai alapján készített teljes, 2017-es és 2018-as exportlista, ami természetesen helyenként javuló eredményeket is tartalmaz. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Mesterházy által felsorolt 46-on kívül még öt országban esett a magyar export, ezeknél viszont már 2017-ben is alig érte el a pár millió forintos értéket.
Évről évre rekordot döntünk
A kisregényt terjedelmét elérő (a parlament oldalán a 184-235 közötti számokon elérhető) levélfüzérre lényegében egy oldalban válaszolt Magyar Levente a külügyi tárca államtitkára. Magyar csak a szépre akart emlékezni a tavalyi év kapcsán: „A magyar export évről évre rekordokat dönt, így volt ez 2018-ban is, amikor exportunk meghaladta a 105 milliárd eurót. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján forintban számítva mind az Európai Unió tagállamaiba, mind az unión kívüli piacok irányába növelni tudtuk kivitelünket” - írta az államtitkár, aki szerint a visszaeséseket olyan jelenségek okozhatták, mint az Oroszország esetében elrendelt sertésembergó, vagy az itthon felbukkanó állatbetegségek miatt elrendelt húsexport-tilalom.
Magyar aztán belekapaszkodott az egyetlen, Mesterházy által is említett pozitívumba, hogy nőtt az Ázsiából származó import szintje - és hangsúlyozta, hogy mennyi új beruházás érkezik Magyarországra. Kitért arra is, hogy a keleti relációkból érkező import 93 százaléklát Kína, Dél-Korea, Japán, de legfőképpen Oroszország adja, utóbbi főleg energiahordozók (földgáz) formájában.
