Nem vesztegették sokat az időt Egyiptomban: azok után, hogy múlt kedden a parlament elsöprő többséggel megszavazta az alkotmánymódosítási javaslatokat, négy napra rá már referendumot is tartottak a kérdésben.
„Döntsön helyesen! Szavazzon!” - hirdették a sebtében kiragasztott plakátok, Abdel Fatáh esz-Sziszi elnök képével és az igenek mellé behúzott zöld pipával, ha valaki esetleg elbizonytalanodna, mi is a „helyes”.
A referendum legfőbb kérdése az volt, hogy meghosszabbítsák-e az egyiptomi elnök mandátumát a jelenlegi négyről hat évre? Mivel esz-Sziszi ciklusa elméletileg 2022-ben lejárna, és a törvények értelmében nem indulhatna harmadjára, az alkotmánymódosítás viszont most kiskaput teremt számára. Egyrészt így jelenlegi mandátuma kitolódik 2024-ig, majd mivel az eddigi rendszer „újraindul”, ismét megmérettetheti magát, és győzelme esetén akár 2030-ig is hatalomban maradhat. Pártolói szerint szó sincs a most 65 éves tábornok hatalmának bebetonozásáról, hiszen 2024-ben bárki legyőzheti az elnökválasztásokon. Tekintve azonban, hogy legutóbb, 2018-ban több mint 97 százalékot gyűjtött be egyetlen „kirakat” ellenjelöltjével szemben, öt év múlva sem igazán lehet más eredményre számítani.
Az alkotmánymódosítás ráadásul további jogköröket adna az elnök kezébe - például bírók és ügyészek kinevezését - és növelné a hadsereg már amúgy is jelentékeny szerepét. „A hadsereg a nép oldalára állt, mikor 2011-ben eltávolították Hoszni Mubarakot, majd 2013-ban is, mikor elűzték Muhammad Morszit. A változások nem új valóságot teremtenek, hanem a meglévőt erősítik. A hadsereg mindig a nép óhaja szerint cselekszik” - vélekedett ugyanakkor a BBC-nek nyilatkozva Abu Hamed egyiptomi képviselő. A népszavazás ezen kívül döntött a kétkamarás rendszerhez való visszatérésről, valamint olyan valóban előremutató reformokról, mint a nők 25 százalékos kötelező képviselete a törvényhozásban, vagy például a fiatalok és kisebbségek (így kopt keresztények) arányának növelése.
A háromnapos népszavazás előtt már csak az idő rövidsége miatt is kampányra nem sok lehetőség nyílt. Az ellenzék panaszai valamint emberi jogi szervezetek jelentései alapján erre azoknak főleg nem hagytak semmi teret, akik arra buzdítottak volna, hogy nemmel voksoljanak. Közben médiajelentések szerint - amit hivatalosan nem erősítettek meg - a szavazókat szervezetten szállítottak, és ingyen ételt, kuponokat is osztogattak a szavazóknak. Ettől függetlenül nem kétséges, hogy nyertek az igenek: esz-Sziszinek nincs alternatívája, és a kaotikus térségben stabilitást, és viszonylagos fejlődést hozott. Eredmények öt nap múlva várhatók, a kérdés csupán a részvételi arány: sok szavazóval lehet bizonyítani a változások szükségességét.
