KSH;keresetek;Policy Agenda;átlagbér;

- Köszönőviszonyban sincs a hivatalos átlagkereset a valósággal - mindenki a másikra mutogat, nehogy kiderüljön mennyi igazából az annyi

Jóval alacsonyabb lehet az átlagbér a hivatalosan közöltnél, de ennek elismerése nem vetne jó fényt a kormányra. A KSH hiányos adóbevallásokra hivatkozik, az adóhivatal hallgat.

Hiányosak az adóbevallások, különösen az ötfősnél kisebb cég esetében, ezért nem lehet a teljes nemzetgazdaságra vonatkozóan átlagbért számolni - ezt a választ adta megkeresésünkre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Többszöri visszakérdezésünk ellenére sem kaptunk azonban választ arra, mikor teszik közzé ezeket a korábban megígért adatokat. Mindez azért fontos, mert a KSH által - a kormány egyfajta győzelmi jelentéseként - havonta közölt, már bruttó 340 ezer forint felett járó átlagkereseti adatok számos kritikát kaptak az elmúlt hónapokban. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) többször is jelezte: a dolgozók egyáltalán nem látnak ilyen szép számokat a bérpapírjaikon. Ennek alátámasztásul a Policy Agendával közösen kiszámították a mediánbért: ez az az összeg, amelynél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. Kiderült: a dolgozók kétharmada egyáltalán nem keresi meg a KSH által közölt átlagbért.

Ezt követően a Népszava is többször írt arról, hogy szakértők szerint a hivatalosan közölt adatoknál 25-30 százalékkal alacsonyabb lehet a valós átlagbér. Mégpedig azért, mert a KSH az általa közölt adat kiszámításakor nem veszi figyelembe az öt főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalkozások adatait. Ha így tenne, akkor alacsonyabb számok jönnének ki, hiszen ezeknél a cégeknél zömmel a legkisebb bérekért – minimálbéren vagy garantált bérminimumon – foglalkoztatják a dolgozókat.

A KSH ezekre a kritikákra is reagálva jelentette be októberben, hogy januártól másként fogja számítani a havi kereseti statisztikákat. Addig a munkaügyi adatgyűjtésből származó bértömeget átlagolták az adott dolgozói létszámmal, de csak az ötfősnél nagyobb cégeknél. Januártól viszont a cégek által havonta elkészített adó- és járulékbevallásokból állítják elő a kereseti statisztikát. A KSH ezt akkor azzal indokolta, hogy ezen, a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál (NAV) elérhető bevallásokban sokkal részletesebb – személyi- és álláshely szintű – adatok szerepelnek a jövedelmekről, és a medián keresetek is kiszámíthatóvá válnak. Ez az adatbázis az ötfősnél kisebb válllakozások adatait is tartalmazza.

Az első, januárra vonatkozó adatközlést márciusra ígérték. Hidegzuhanyként érkezett ezek után a bejelentés március végén, hogy ugyan már az új, NAV-os adatbázisból számolnak a statisztikusok, de ennek során továbbra sem veszik figyelembe az öt főnél kisebb létszámú cégek dolgozóinak – azaz több mint egymillió munkavállaló - keresetét. A KSH a korábbi ígéretek ellenére nem közölt mediánbért sem.

A KSH mindezt a bevallások hiányosságaival magyarázta. Tovább dolgoznak „a statisztikai felhasználhatóság szempontjából hiányos vagy javított bevallások kezelésének jobb minőségű megvalósításán” – írták közleményükben. Furcsának találtuk azonban, hogy éppen az öt fő alatti cégek járulékbevallásai lennének hibásak, ezért rákérdeztünk. De jól értettük, hiszen a KSH lapunknak küldött válasza szerint: „az öt főnél kisebb létszámmal működő szervezetek esetében az átlagost számottevően meghaladó adathiány, illetve utólagos revízió a statisztikai adatközlést egyelőre nem teszi lehetővé”. Azt is közölték, hogy „az új adatforrások hivatalos statisztikai rendszerbe történő beillesztése minden esetben hosszabb előkészítő folyamatot igényel. A keresetstatisztikai adatok esetében ez az előkészítő folyamat a tervezettnél hosszabb időt vesz igénybe.” Hogy pontosan mennyi időt, azt már nem árulták el.

Katona Tamás statisztikust meglepte, hogy a KSH továbbra sem a teljes nemzetgazdaságra számítja a kereseti adatokat. Szerinte, ha az ötfősnél kisebb cégeket is beleszámították volna a statisztikába, akkor az átlagbér a hivatalosan közölt harmadával, negyedével alacsonyabb lenne. Előbbi a papíron bevallott bért mutatná, hiszen való igaz, hogy a kisvállalkozásoknál gyakran minimálbérre jelentik be a dolgozókat, a fizetés többi részét pedig zsebbe kapják. De még ezt a „fekete” fizetést beleszámolva is 25 százalékkal alacsonyabb lehet az átlagbér a hivatalosan közöltnél – véli az egyetemi tanár. Megjegyezte: a KSH magyarázata meglehetősen furcsa, hiszen a hivatal már három éve készíti elő az új adatbázisra történő áttérést, az alkalmazotti létszámadatokat már tavaly óta ez alapján is közli. A vállalkozásoknak pedig már 2006 áprilisa óta elektronikus úton kell havonta eleget tenniük járulékbevallási kötelezettségüknek. Ezek minősége – az esetleges hibák vagy hiányosságok száma – pedig nem függ az adott cég dolgozói létszámától.

Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője szintén érthetetlennek találja a KSH magyarázatát. Szerinte legföljebb a munkaidőre vagy a munkaköri besorolásra vonatkozó adatok hiányozhatnak a bevallásokból. Ha viszont valóban a kereseti adatok nem egyértelműek a bevallásokban, akkor mi alapján számolja ki a NAV a kivetett adókat? – vetette fel.

Kerestük ezzel kapcsolatban a NAV-ot is, hogy megtudjuk, milyen adatok hiányát jelezte feléjük a KSH, illetve szerintük is alkalmatlanok-e a bevallások arra, hogy az összes munkavállaló kereseti adatait ki lehessen olvasni belőlük. Ígértek is választ, ám több mint egy hét alatt nem sikerült azt eljuttatniuk lapunkhoz.  

Titkolóznak és hallgatnakA Policy Agenda (PA) szerette volna kutatni az új kereseti adatbázist, ám erre nem kaptak engedélyt. Korábban a mediánbérek kiszámításához szükséges adatokat szintén csak hosszas huzavona után – a lapunkban megjelent cikkek hatására és pénzért – bocsátotta a MASZSZ és a PA  rendelkezésére a Pénzügyminisztérium. A PA most a 2017-es, éves személyi jövedelemadó bevallások alapján is végzett számításokat. Az összes, munkaviszony utáni bérjövedelemmel rendelkező dolgozó adatai alapján havi bruttó 225 ezer forintos átlagbért számolt ki. Ehhez képest a KSH 282 ezer forintos átlagbért közölt ebben az időszakban: igaz, ők csak az öt fő feletti vállalkozások és a közszféra adatait vették alapul akkor is. Ez 25 százalékos különbség, vagyis, ha a KSH most ígéretéhez híven beszámította volna a kisebb cégek dolgozóinak bérét is az átlagbérbe, akkor januárra nem 343 500, hanem 274 800 forintos átlagbér jött volna ki. Ezt persze nehéz volna megmagyaráznia a kormánynak, és a közeledő európai parlamenti választások miatti kampányban nem mutatnának jól a korábbinál jóval alacsonyabb kereseti adatok. A kérdést ezért úgy tűnik, inkább jegelik. Feltehetőleg ennek köszönhetően nem kaptunk választ a KSH-tól azon kérdésünkre sem: reálisnak tartják-e a fenti számításokat.

Befejezi a terjeszkedést a régióban az OTP.