A Szekszárdi Járási Ügyészség által emelt vád hírét Magyar Pál, Tolna Megyei Főügyész közleményben osztotta meg az MTI-vel. Eszerint a Zsolnay cégvezetője 2016. április 26-án több mint 11 millió forint értékben porcelán termékeket tulajdonított el a pécsi gyár területéről. A porcelánok egy részét a vádlott a gyár különböző részein önkényesen vette magához, majd onnan ellenőrizetlen módon kijuttatta. A termékeket a nyomozó hatóság a vádlott lakóhelyén lefoglalta. A többi áruhoz úgy jutott hozzá, hogy valótlan tartalmú selejtezési jegyzőkönyveket írt alá, a rajtuk szereplő porcelánokat az üzem egy
olyan raktárába vitette, amihez kulcsa volt, majd gépkocsival elszállította. A férfi emellett valótlan tartalommal adott ki egy minőséget tanúsító nyilatkozatot egy budapesti épület tetőrekonstrukciójához
megrendelt mázas tetőcserepekről, illetve más kerámiatermékekről. A szekszárdi ügyészség a vádlottal szemben börtön-, valamint pénzbüntetés kiszabását szorgalmazza írta a főügyész közleményben.
Az ügyben kerestük a Zsolnay cégvezetőjét. Ő nem kívánt nyilatkozni, ügyvédje, Bodnár Imre viszont válaszolt kérdéseinkre. Bodnár elmondta, hogy védence az eljárás során végig ártatlannak vallotta magát. A cégvezető a lefoglalt porcelánok egy részét – ezt fotó igazolja – húsz éve nászajándékba kapta. A többi tárgyat boltban vásárolta (akkor még nem dolgozott a Zsolnaynál), illetve a gyárban vette kedvezményesen. A 10-20 éve vásárolt dísztárgyakról nincs már blokkja (ezzel valószínűleg más is így lenne), de az újabbakról igen. A vádhatóságnak nincs semmilyen bizonyítéka arra, hogy bármelyik tárgyat a cégvezető kilopta volna a gyárból.
Az tény, hogy voltak dolgozók, akik azt vallották, a cégvezető az autóján porcelánokat szállított ki, Bodnár azonban hangsúlyozta, hogy ez legális módon történt, mivel saját autóján szállította porcelánt a cég fővárosi üzletébe. Az autót a kapunál ellenőrizték, s csak azt vihette ki, amiről papírja volt. Az ügyvéd hozzátette, hogy hasonló módon a gyártulajdonos és felesége is szállított Budapestre porcelánt, ez a gyakorlat volt a legolcsóbb fuvar a cég számára. Bodnár hangsúlyozta, hogy a legfőbb károsult, a Zsolnay nem tett feljelentést, merthogy készletéből semmi sem hiányzott. Az ügyvéd a másik vádponttal kapcsolatban annyit mondott, hogy egy váráslásnál valóban hibás (a korábbi) engedélyszám került a számlára, ám ez olyan félreértés volt, ami nem okozott kért se az eladónak, se a vevőnek, se az államnak.
Bodnár szerint a nyomozóhatóság politikai megrendelésre indított a cégvezető ellen vizsgálatot, s azt szerették volna bebizonyítani, hogy a Zsolnay tulajdonosa - aki útjába állt fideszes gazdasági érdekköröknek - a cégvezetővel közösen kilopja a dísztárgyakat, aztán adómentesen értékesíti azokat. Ám a lopásra semmilyen bizonyítékot nem találtak, így a vád a bíróságon elbukik majd, prognosztizálta a várható fejleményeket Bodnár.
A történet előzményeiről többször írtunk. Emlékezetes, hogy a Zsolnayt 2016 nyarán meg akarta szerezni a Fideszhez közel álló gazdasági érdekcsoport, ezért hitelfelvásárlással felszámolásba próbálták kényszeríteni a céget. Eközben a fideszes irányítású pécsi önkormányzat létrehozott egy kerámia céget, a Ledina Kft.-t, és oda átcsalták a Zsolnay dolgozóinak 80 százalékát, 118 embert. A NAV átfogó adóvizsgálatot indított a cég ellen, s a kormányhoz közel álló sajtó sűrűn támadta a Zsolnay szír származású, svájci állampolgárságú tulajdonosát, Bachar Najarit. Az einstand azonban bedőlt, mert Bachari Najari rendezte cége adósságát (amit a korábbi tulajdonosok, így Pécs városa halmozott fel), az adóvizsgálat pedig nem tárt fel jogtalanságot. Mindeközben a Ledina nem tudott megállni a lábán, így az alig termelő, több száz millió adósságot jegyző cég ellen március végén felszámolási eljárást kezdeményeztek. A Zsolnayból elcsalt dolgozók márciusban 25 milliót veszítettek volt cégük ellen az azonnali felmondás indokának jogtalansága miatt.
Bodnár úgy véli, hogy azért most hozta nyilvánosságra az ügyészség a vádemelést, mert politikai óhajra el akarják terelni a figyelmet az einstand immár ténnyé szilárdult kudarcáról, és arról, hogy a sikertelen kisajátítási kísérlet Pécsnek és az államnak legalább egymilliárd forintjába került. Pécsnek azért is sokba került az einstand, mert rossz hírét kelti a városnak a befektetők körében, így a tőke kerüli a gazdaságilag leépülő baranyai megyeszékhelyet.
