Rendre kemény bírálatokat fogalmaznak meg Magyarországgal szemben az Unió félévente készülő országjelentései. Nem különbözik ezektől a legutóbbi sem, amelyről kedden vitáztak az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának keddi ülésén. A kormány gazdaságpolitikáját bírálja az a megállapítás, hogy a magyar gazdasági ciklus tetőpontjának a közelébe érkezett, a termelékenység növekedése gyorsult ugyan, de továbbra is elmarad a válság előtti mértéktől, és ez korlátozza, hogy a hazai bérek felzárkózzanak az Európai Unió többi tagállamához. A gazdaság élénkülését az a veszély fenyegeti, hogy túlfűtötté válik, ezért az ezt elősegítő eszközöket - ilyenek például a növekedési hitelprogramok - kormánynak vissza kell vonnia. Eközben olyan üzleti környezetet kell teremteni, amely vonzza a termelékenységet fokozó beruházásokat - foglalta össze Zupkó Gábor, az Európai Bizottság 2019. évi, Magyarországról szóló Országjelentésének legfontosabb megállapításait.
Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője arra is figyelmeztetett, hogy a gazdasági növekedés üteme várhatóan hazánkban is mérséklődni fog. Egyébként a külső környezet most kevésbé támogatja az exportnövekedést, a gépjárműipar jelentős súlya pedig kiszolgáltatottá teszi a gazdaságot. A gyengülő export pedig nem tudja teljes mértékben ellensúlyozni a dinamikus importnövekedést. De az állami beruházások jelentős növekedése is veszélyt rejt magában, hiszen súlyosbítja az építőipar kapacitáshiányát, ami költségtúllépésekhez és a projektek késéséhez vezet, valamint hozzájárul a lakásárak gyors emelkedéséhez.
A képviseletvezető figyelmeztetett arra is, hogy a költségvetési hiány Magyarországon várhatóan a GDP 2 százaléka körüli értéken tetőzik, és a következő években is csak mérsékelt javulás várható. (Tavaly 2,4 százalékos volt a GDP arányos államháztartási hiány mértéke.) A magyar kormány folyamatos dicsekedése ellenére ne feledjük: a hiány az egyik legmagasabb az Európai Unióban, miközben az államadósság az ország fejlettségi szintjéhez mérten továbbra is magas.
Az Országjelentés is hangsúlyozta, hogy bővíteni kell a kutatási és innovációs kapacitásokat. Ezzel kapcsolatban a Népszava megkérdezte Zupkó Gábort, hogy vajon Brüsszel mit szól ahhoz, hogy Magyarországon éppen ezzel ellentétes folyamatokat készít elő a kormány a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhelyeinek szétverésével. A nagykövet kifejtette: nem kívánnak belpolitikai kérdésekkel foglalkozni, véleményüket az Országjelentés pontosan tükrözi.
A kormányt a bizottsági ülésen képviselő Balogh László pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár kifogásolta a jelentés egyik megállapítását, mivel szerinte a magyarországi igazságügyi, bírósági rendszer működésének hiányosságainak felemlegetése egy alapvetően a gazdasági folyamatokról szóló dokumentumban nincs helye. A sérelmezett szakaszban a bizottság azt írta, hogy a politikai döntéshozatal átláthatósága korlátozott, mivel hiányzik a munkáltatói szervezetek és szakszervezetek, valamint más érdekelt felek megfelelő bevonása. Emellett a szabályozás gyors és kiszámíthatatlan változásai elriaszthatják a magas hozzáadott értékű beruházásokat. Szinte már visszatérően rögzíti az EB, hogy a rendelkezésre álló mutatók jelentős korrupciós kockázatokat jeleznek. Hiányzik a határozott fellépés a magas szintű korrupció üldözése terén. Az igazságszolgáltatási rendszer hatékonysága egyre inkább aggodalomra ad okot, különösen a bírói függetlenséggel kapcsolatban. A korrupciós kockázatok és egyes csoportok előnyben részesítése torzítják a források elosztását, mivel így azokat nem a legtermelékenyebb vállalkozások kapják - sorolták.
Azonban az ellenzéki bizottsági tagok hozzászólásaikban egyértelművé tették, hogy a kormányhoz köthető vállalkozások kivételezettsége révén jelentős a korrupció, amelynek leleplezése és szankcionálása éppen az igazságügyi szerveknek adnának munkát. Gurmai Zita (MSZP) lapunknak elmondta, hogy a kormány nem terjesztett elő intézkedéseket a korrupcióellenes keret és az ügyészségi munka megerősítése érdekében. A szolgáltatások szabályozási környezete nem javult. A döntéshozatal és a szociális párbeszéd minősége és átláthatósága terén sem következett be előrelépés - figyelmeztetett az ellenzéki politikus.
A jelentés is megállapította, hogy a korlátozott verseny akadályozza a hatékony vállalkozások kiválasztását. Az állami beavatkozás – ideértve az új monopóliumoknak a versenyhatósági ellenőrzés alóli eseti mentességeket is - akadályozza a produktív vállalkozások indulását és növekedését.
