A Veszprém megyei Herend határában, több mint 24,5 hektáron, 42 200 panel telepítésével építene 10,1 megawattos napelemparkot a White Energy Kft. A tervek szerint a napelemekkel termelt villamos energiát az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. fogadja, és a parkot 2019 novemberében üzemelik be – írja a 24.hu, a projekt előzetes dokumentációjára hivatkozva.
Csak az összehasonlítás kedvéért: Magyarország legnagyobb napelemparkját Paks mellett hozta létre az MVM Zöld Generáció Kft. 51 hektáron, 20,6 megawattos beépített kapacitással.
A hírportál felidézi, hogy a White Energy Kft.-t egy háromfős izgalmas hátterű csapat alapította még 2013 januárjában:
• az akkoriban még Simicska Lajos köreihez sorolt Kosik János, aki azóta a NER-felé lavírozik: egyik cégével a Tállai András-féle mezőkövesdi Zsóry FC támogatójaként exponálta magát,
• a Miskolc leggazdagabb emberei között emlegetett Mudra Kálmán, aki a MÁV Cargo milliárdos vagoneladási ügyében is felbukkant,
• Késely Dezső, Mudra üzlet- és vadásztársa. Lánya, Késely Dalma 89,6 hektár állami föld bérleti jogát szerezte meg földbérleti pályázaton Ángyán József összesítése szerint. Mudra és Késely – közös cégükön, az É-D Vascentrum Kft.-n keresztül – együtt üzletelt Glattfelder Béla volt fideszes államtitkárral a MÁV Vasjármű Kft. romjain.
• Az ügyvezetést a szintén MÁV-os múlttal rendelkező Grafjódi Istvánra bízták. Ő azóta elhagyta a vállalkozást, és jelenleg Magyarország külgazdasági attaséja Pakisztánban.
Az alapításától fogva egyetlen fillér bevételt sem termelő White Energy 50 százaléka 2017 májusában új tulajdonoshoz került: a Mudra-Késely párost az SRG Invest Kft. vásárolta ki, így a White Energy fele-fele arányban lett Kosik Jánosé és az Elios-botrányból ismert Sájer Gáboré.
Nem tudnak elszakadni egymástól
Sájer Gábor 2012-től vezette az Eliost, 2014-től vezérigazgatóként irányította a közvilágítási céget, majd Tiborcz 2015 áprilisi kiszállása után még egy ideig, 2016 elejéig az Eliosnál maradt. Vagyis a Sájer-Tiborcz páros évekig dolgozott együtt az Eliosnál, és az OLAF-vizsgálat Sájer működési idejére is kiterjedt.
Az Elios-korszak után tavaly februárban a Heti Válasz írta meg, hogy Sájer üzletemberként folytatja pályáját.
Sájer az uniós pénzektől sem távolodott el. Tavaly a G7 mutatott be egy különös eseménysort: egy hónappal az országgyűlési választás előtt hirtelen újra megnyitották a KKV Energiahitel nevű pályázatot, de mindössze egyetlen napra. A szakmának felocsúdni sem volt ideje, nemhogy megírni egy olyan összetett pályázati kérelmet, aminek csak a leírása 87 oldalas. Egyértelmű, hogy csak azok jelentkezhettek, akik pontosan tudták, hogy a kaput egyetlen napra szélesre tárják előttük. A G7 közérdekű adatigénylést indított és megtudta, hogy 147, jellemzően NER-közeli vállalkozás nyújtott be pályázatot, zömük épp ugyanabban a nyíregyházi bankfiókban.
A titokzatos, egyetlen napig élő lehetőségre csapott le Sájer egy másik napelemes cége, a szintén az SRG Investen keresztül a tulajdonában lévő lévő Solar Engine Kft.. Sájer egymilliárd forintos hitelkérelmet terjesztett be, sikeresen. A Magyar Fejlesztési Bank éppen ekkora összegű jelzálogot jegyeztetett be a cég napenergiával kapcsolatos eszközeire a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartása szerint - írja a lap.
