A strasbourgi plenáris ülésen 348:274 arányban elfogadott kompromisszumos megoldást hosszú tárgyalások után véglegesítették az Európai Unió jogalkotó társintézményei. Bár a reform ellenzői között sokan az internetes szólásszabadság végét sejtik, a szabályozás sokkal inkább védi azt, kötelezve az internetes platformszolgáltatókat a nem engedélyezett tartalmak kiszűrésére.
Bizonyos feltöltött tartalomtípusok és felületek azonban mentesülnek az irányelv hatálya alól: a mémeket vagy a GIF-eket külön kezelik, és a start-up platformokra, valamint az online enciklopédiákra, mint például a Wikipédiára is enyhébb szabályozás vonatkozik majd, mint például a YouTube-ra vagy a Google-re.
Az irányelv heves indulatokat váltott ki az elmúlt hónapokban, komoly tiltakozások folytak a napokban is, Németországban tízezrek vonultak utcára. A kérdésben az egyes EP-frakciók és delegációk is megosztottak voltak. Módosító indítványt is benyújtottak a leginkább vitatott 13. cikkelyre vonatkozóan, ám azt nem bocsátották szavazásra.
Az Európai Parlament zöld frakciója szerint az egyezmény „fenyegetést jelent a kis kiadók, a szerzők és a felhasználók számára, és azzal a veszéllyel jár, hogy a ma ismert internet kizárólag a technológiai és médiaóriások kezébe kerül”. Kiemelték, a szabályozás normává fogja tenni a kötelező előzetes szűrést, ami komoly korlátozást jelent, ezek a filterek ráadásul nem képesek különbséget tenni a szerzői jogok valódi megsértése és például a törvényeknek megfelelő paródiák között, még a legfejlettebb szoftverek is rendszeresen blokkolhatnak jogszerű tartalmakat.
Axel Voss, német néppárti jelentéstevő szerint „az irányelv fontos lépés annak a helyzetnek a helyrebillentése felé, amikor is néhány vállalat hatalmas bevételre tett szert anélkül, hogy tisztességesen javadalmazott volna több ezer, a kreatív iparágban dolgozó embert és újságírót, akiknek a munkájából megél.”
A szavazást követően Dr. Tóth Péter Benjamin, az Artisjus Üzleti Transzformációs Igazgatója így nyilatkozott: “Az irányelv most elfogadott szövege úgy tartja szem előtt az alkotói oldal érdekeit, hogy közben a fogyasztók érdekeit is tükrözi, és a tartalomszolgáltató platformok működését is ésszerű módon változtatja meg. A mai napon olyan egy olyan piaci működés alapja született meg, ahol a kreatív iparág alkotói és az európai digitális gazdaság egymást erősítve fejlődhet. Az internetező fogyasztók számára jogbiztonságot, a szolgáltatók számára tisztességes versenyt hoz majd az irányelv. Az alkotóknak, a szerzői jogi jogosultaknak pedig azt biztosítja, hogy végre méltányos jövedelemhez juthatnak a műveik online felhasználásából”.
Az európai közös jogkezelőket tömörítő GESAC vezérigazgatója, Véronique Desbrosses is elmondta, fontos üzenet a Parlament döntése, hogy “az európai törvénykezést nem befolyásolhatja néhány óriáscég megfélemlítő és manipulatív magatartása”.
A Magyar Lapkiadók Egyesülete az oldalán közzétett közleményben a jogszabályt érintő mítoszokat próbálja eloszlatni, s kiemelték, az újságírók profitálnak majd a jogokból.
A szabályozás életbe lépéséhez azt előbb az Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia, s azt követően két év áll rendelkezésükre a tagállamoknak, hogy azt saját törvénykezésükbe iktassák.
