A gyermek testmagasságát, illetve annak időbeli alakulását az úgynevezett növekedési grafikonon, a percentilis görbén követik, és ez alapján állapítják meg, hogy a gyermek növekedési üteme mennyiben tér el az átlagostól – mondta Dr. Luczay Andrea, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi adjunktusa.
Az alacsonynövésre legtöbbször védőnői, óvodai, iskolai vagy házi gyermekorvosi szűrővizsgálatokon derül fény, de előfordul, hogy a szülő látja, hogy a gyermek jóval alacsonyabb a kortársainál. A gyermek endokrinológus szerint fontos lenne a percentilis görbe ismerete, bár az évenkénti követés nem a szülők, hanem a házi gyermekorvos, illetve a védőnő feladata egészen a növekedés lezárulásáig. Ez azért nagyon fontos, mert a növekedési ütem lassulásából krónikus állapotokra lehet következtetni, bizonyos betegségeket akár másfél-két évvel a tünetek jelentkezése előtt ki lehetne szűrni.
A növekedési elmaradás miatt elvégzett vizsgálatokkal fény derülhet szív-, tüdő-, vese-, idegrendszeri betegségekre, felszívódási zavart okozó olyan gyomor- és bélrendszeri rendellenességekre, mint a cöliákia. Ezt néha hamarabb jelzi a növekedés lassulása, mint a hasfájás, a puffadás, a hasmenés vagy a fogyás - mondta a gyermek endokrinológus. Az alacsonynövéshez a nagyon súlyos pajzsmirigy alulműködés, a lányokat érintő genetikai betegség, a Turner-szindróma, továbbá az agyalapi mirigyben termelődő növekedési hormon hiánya is hozzájárulhat.
A túl alacsony testmagasság érintheti még azokat, a méhen belül elmaradt növekedésű csecsemőket is, akik a várandósság idejéhez képest túl kicsi hosszal vagy súllyal születettek. Ezek a csecsemők kétéves korukig utolérik magukat, ám az esetek 10 százalékában ez nem történik meg. Dr. Luczay Andrea hozzátette: a növekedési elmaradásának kockázatát növeli a szülők dohányzása, alkoholfogyasztása, az édesanya, majd később a gyermek rossz táplálkozása is.
Az alacsonynövés terápiáját a hátterében lévő ok határozza meg. Pajzsmirigy alulműködésnél azt kell kezelni, alacsony növekedési hormonszint esetén pedig növekedési hormonpótlás javasolt. A mindenképpen serdülőkor, a csontosodás vége előtt elkezdett terápiától ugyan sok szülő fél, az egyetemi adjunktus hangsúlyozta, mellékhatásoktól nem kell tartani, hiszen ilyenkor – az inzulinkezeléshez vagy a pajzsmirigyhormon pótlásához hasonlóan – a hiányzó mennyiségű növekedési hormont kapja a szervezet. A kezelés felnőttkorban akár plusz 10-12 centimétert is jelenthet.
