Jövőre csak azok kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat, akik legalább egy középfokú nyelvvizsgával rendelkeznek, pedig a szakmai jelentések azt mutatják, a hazai nyelvoktatási rendszer nem alkalmas arra, hogy felkészítse a diákokat a feltételek teljesítésére. Nem véletlen, hogy évértékelőjében Orbán Viktor kormányfő bejelentette: a jövőben a 9. és 11. osztályosok kétszer kéthetes, államilag dotált külföldi nyelvi kurzuson vehetnek részt.
- Ezzel csak az a baj, hogy egy kéthetes külföldi nyelvtanfolyam feltételez bizonyos nyelvtudást – mondta egy fővárosi elitgimnázium nyelvtanára. – A nagyvárosok iskoláiban ezt még meg is szerezhetik a gyerekek, de vidéken, főleg a kisebb településeken már ma sem beszélhetünk normális nyelvoktatásról. És a helyzet folyamatosan romlik, évről évre rohamosan csökken a hatékonyság.
Utóbbi legfőbb oka a nyelvtanárhiány. Noha már a tanév második fele tart, s csak néhány hónap van vissza az évzáróig, a közszféra munkalehetőségeket kínáló, hivatalos oldalán, a kozigallas.hu-n azonnali belépéssel 67 – köztük 50 angol - nyelvtanári állást hirdetnek, s akad köztük olyan ajánlat, amely bármilyen idegen nyelvű oktatónak munkát ajánl. Az iskolák azonban nemcsak a hivatalos oldalon, de a különféle álláskereső portálokon, sőt hirdetési oldalakon - mint a Vatera vagy a Jófogás -, valamint a Facebookon is nyelvtanárokra vadásznak. Jellemzően sikertelenül.
- Nálunk most éppen annyi a nyelvszakos kolléga, hogy minden órára jut tanár – mondta Nagy Erzsébet, az egyik legnagyobb pécsi iskola némettanára. – Ám ha valaki kiesik közülük, a helyettesítés már gondot okoz. Az elmúlt hetekben nekem is összevont csoportoknak kellett órát tartanom, aminek semmi értelme, harminc gyerekkel ugyanis nem lehet érdemben foglalkozni.
A tanárhiány már akkora, hogy a Dunántúl egyik legelismertebb, két tanítási nyelvű iskolájának igazgatója az intézmény eredményeinek felsorolásában megemlítette, végre sikerült egy német szakos kollégát az iskolába csábítani.
A kisebb településeken pedig még rosszabb a helyzet. Az egyik dél-dunántúli település iskolájában például egyetlen angol szakosnak kellene minden diákot megtanítani olyan szintre, hogy a középiskolában ne eleve lemaradással induljon, s később legyen esélye felvételizni a felsőoktatásba.
- Irigylem azt az iskolát – mondta egy somogyi település intézményének igazgatója. – Nálunk jelenleg egy magyar szakos kolléga tartja az angol órákat, van középfokú nyelvvizsgája, azaz több a semminél, de hivatalosan így nem taníthatna. Pedig próbálkoztunk, a legutóbbi közgyűlési döntés fizetés-kiegészítésnek havi nyolcvanezer forintot szavazott meg képesített nyelvtanári pótlékra, de így sem jön hozzánk senki. Korábban pedig előfordult, hogy három év alatt négy tanár tanította a gyerekeket. El lehet képzelni, mennyire hatékonyan.
De az órákat meg kell tartani, így az elvárásokat is folyamatosan csökkentik az iskolák. Harmadéves egyetemista, még abszolutóriumot sem szerző diákok rendszeres óraadóknak számítanak a kisebb iskolákban, sőt, már másodéveseket is alkalmaznak a kétségbeesett igazgatók.
- És nemcsak tanár, de megfelelő technika sincs – fakadt ki egy baranyai falu iskolájának vezetője. -Falusi iskolában nyelvi labor? Kiscsoportos foglalkozás? Anyanyelvi oktató? Ha mindezt biztosítaná az állam, akkor számon lehetne kérni a nyelvvizsgát. De addig?!
- Jól hangzik a külföldi nyelvtanfolyam – jelentette ki egy másik somogyi település nyelvtanára -, csak éppen egy szűk réteg számára lesz elérhető. Rengetegbe kerül, és éppen azoknak nem ad semmilyen lehetőséget, akik a legjobban rá lennének szorulva. Mert a jelenlegi nyelvoktatással kilencedikre csak azok jutnak el olyan szintre, hogy érdemben használ nekik egy külföldi tanfolyam, akik az iskola mellett magánórákat is vesznek. Vagyis a családjuk anyagi helyzete megengedi a különórákat. Erre azonban faluhelyen nincs lehetőség, s nemcsak a sokkal rosszabb átlagos anyagi helyzet miatt, hanem mert nincs tanár. Sokan ingáznak, de ha helyben is laknak, a napi hét iskolai óra után nem vállalnak magántanítványt, mert készülniük kell a másnapi órákra. Meg aztán nem is lenne etikus, hogy az tanítsa a gyereket különórán, aki aztán az iskolában osztályozza.
- Ez az egész megint egy lépés az elitképzés felé – mondta Nagy Erzsébet -, s egy újabb jele, hogy a kormány hogyan viszonyul az esélyegyenlőséghez.
- A legszegényebb rétegekből már eddig sem volt elérhető a felsőoktatás – értett egyet a baranyai iskolaigazgató –, most a középosztály egy része előtt zárják be az egyetemek ajtaját. lassan odáig jutunk, hogy csak az reménykedhet diplomában, aki Budapesten vagy valamelyik megyeszékhelyen él vagy tanul. A többiek meg menjenek betanított munkára.
