Enyhébb volt a szokásosnál a 2018/19-es tél, az évszak középhőmérséklete országos átlagban 1,24 Celsius-fok volt, ami 1,3 fokkal haladja meg az 1981-2010-es sokéves átlagot - írja az évszakról összegzésképpen az Országos Meteorológiai Szolgálat. A melegedő tendencia a leghidegebb évszakban is megmutatkozik, az 1901 óta vezetett mérések óta, a mértéke csaknem 1 fok országos átlagban.
Az első téli hónapban, decemberben az ország jelentős részén a sokévi átlag felett alakult a havi középhőmérséklet. Országos átlagban 2018 decembere 0,8 fokkal volt melegebb az átlagosnál. A január átlag körül alakult, a hónap középhőmérséklete mínusz 0,76 fok volt, ami 0,3 fokkal haladja meg a sokéves országos átlagot. A február meglehetősen enyhe volt, mintegy 3 fokkal haladta meg a havi középhőmérséklet a sokévi átlagot. Többször megdőltek a napi országos és budapesti melegrekordok is.
Az évszak legalacsonyabb hőmérsékletét, mínusz 18,6 fokot január 8-án mérték Vásárosnaményban,
a legmagasabb hőmérsékletet, 23,5 fokot pedig a tél utolsó napján, február 28-án regisztrálták Sárváron.
Az igen száraz október és november után decemberben továbbra sem érkezett annyi csapadék, ami a korábbi hiányt pótolta volna. Decemberben, országos átlagban 26 százalékkal maradt el az átlagostól a csapadékmennyiség. A hónap folyamán többször havazott, összefüggő hóréteg az országban december közepén alakult ki. A legvastagabb hóréteget, 30 centimétert december 16-17-én a Csongrád megyei Magyarcsanád-Bökény állomáson mérték. Januárban átlag körüli mennyiség hullott. Míg az utolsó téli hónap - az előzetes adatok alapján - meglehetősen száraz volt, 7 napon mértek csak 1 milliméter fölötti csapadékot országos átlagban. Az egyébként sokéves átlagban is a legszárazabb hónapban az idén csupán 40 százaléka hullott a vártnak. 2019 februárja rendkívül enyhe és rendkívül száraz volt - írták.
A hőmérséklet emelkedésével együtt kevesebb a fagyos nap - amikor a hőmérséklet 0 fok alatt alakul -, mint a 20. század elején, országosan 17 nappal. Komoly, hideg telek a múlt század első felét jellemezték - írták, de egyúttal jelezték: a Kárpát-medence klimatikus viszonyai között a melegedés ellenére felléphetnek a szokásosnál jóval hidegebb periódusok akár tartósan is.
