„Konstruktív hangulatban” tárgyalt péntek reggel Palkovics László innovációs miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, Lovász László az akadémiai kutatóhálózat jövőjéről, megállapodás azonban továbbra sem született, holott a hét elején még mindkét fél ebben bízott.
Akadémiai forrásunk szerint e mögött az állhat, hogy az MTA vezetése elutasította azokat a minisztériumi terveket, amelyek egy vagyonkezelő alapítvány fenntartásában látnák szívesen az akadémiai kutatóintézeteket – hasonlóképp a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartóváltásához.
Más forrásunk szerint a pénteki találkozó valóban barátságosabb volt, mint az eddigiek, és nyolc hónap után először erős megegyezési szándék érezhető mindkét fél részéről. Az egyeztetések jövő héten folytatódnak. Kedden az Akadémia elnöksége is ülésezik, ami után Lovász László bejelentheti, mire számíthatnak a kutatóintézetek.
Lovász egyébként már lapunknak adott keddi interjújában is arról beszélt: nem tudja elképzelni, az alapítványi forma hogyan lenne alkalmazható az MTA kutatóhálózatára. Az Akadémiai Dolgozók Fórumának csütörtöki kerekasztal-beszélgetésén pedig Zsoldos Attila, az MTA Történettudományi Intézetének kutatója vitatta a Palkovics-terv jogszerűségét. Szerinte ha az MTA átadná kutatóhálózatát egy alapítványnak, azzal önként le kellene mondania ingatlanjairól, vagyis vagyonának egy jelentős részéről, ami minden jelenlegi jogszabálynak és az MTA saját szabályainak is ellentmondana.
A kutatók azt is kifogásolják, hogy miközben Palkovics elrendelte az akadémiai kutatóhálózat átvilágítását, és ígéretet tett arra, hogy annak lezárultáig, vagyis március végéig békén hagyják a kutatóintézeteket, január végén megjelent az úgynevezett Tématerületi Kiválósági Program, amely jórészt az Akadémiától jogszerűtlenül elvont milliárdokból kínál pályázati forrásokat nemcsak akadémiai, de egyetemi és más állami kutatóintézeteknek is.
A pályázat beadásának határideje február végén lejár, az MTA vezetése viszont csak úgy hajlandó ezen elindítani saját intézeteit, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják a törvénytelenül visszatartott, alapfinanszírozásra szánt költségvetési forrásokat, mintegy 17 milliárd forintot. Azt ugyanis jogszerűtlennek és méltatlannak tartják, hogy míg az egyetemeknek és más kutatóintézeteknek az biztosított, az MTA-nak az alapműködést, így például a rezsiköltségeket is pályázati pénzekből kelljen fizetnie.
