Látszólag nem sok minden történik a paksi atomerőmű bővítése körül. A határidők csúsznak, még az új blokkok tervei sincsenek készen, ráadásul a projekttel kapcsolatos több fontos pályázat is lassan halad. A háttérben azonban fontos előkészületek zajlanak – tudta meg a Direkt36.
Információik szerint Süli János bővítésért felelős miniszter stábja lépéseket tett egy olyan megoldás felé, ami biztosítaná, hogy a beruházás minél előbb elindulhasson. Ennek legfontosabb eleme, hogy lehetővé tennék, hogy az alapozást megelőző munkák, az úgynevezett munkagödör kiásása már azelőtt elkezdődhessen, hogy a hatóságok engedélyezték volna az új blokkok építését. Ez egy annyira jelentős lépés, hogy legalább egy fontos jogszabályt biztosan módosítani kellene hozzá, amelyhez viszont az Európai Bizottság jóváhagyása is szükséges.
A javaslat kockázatokat rejt, hiszen ha a teljes beruházás terveinek engedélyezése előtt kezdik el az alapozást, akkor nem biztos, hogy az minden szempontból passzol majd a későbbi atomerőműhöz. Ha pedig kiderül, hogy az alapozás nem megfelelő, akkor ezt korrigálni kell, ami tovább drágíthatja a munkát.
A Direkt36 szerint azonban az atomerőmű megépítésével megbízott orosz Roszatom számára előnyös lenne ez a lépés: ők már régóta sürgetik az építkezés megkezdését, és fel is vetették, hogy az engedélyeztetési eljárás módosításával fel lehetne gyorsítani a folyamatot. A mostani tervezett változtatásnak köszönhetően pedig végre tényleg megindulhatna az érdemi munka, ráadásul ezzel a projekten belüli pozíciójuk is erősödne. Ha ugyanis a magyar fél később módosítási javaslatokat tenne a projekttel kapcsolatban, akkor azokat könnyebben félre tudnák söpörni arra hivatkozva, hogy már folyamatban van a munka.
Mint írják, a Roszatom már korábban kiírta a munkagödör kialakításáról szóló tendereket. Erre a több mint 41 milliárd forintos értékű munkára jelentkezett a Mészáros Lőrinccel üzleti kapcsolatban álló Szijj László cége is, árajánlatot azonban végül nem tettek. A legtöbb ajánlat meghaladta azt az összeget, mint amennyit az oroszok erre a munkára szántak, így egyelőre nem tudni hogyan folytatódnak a tenderek.
Az Orbán-kabinet saját számítása szerint a 2014 januárjában bejelentett beruházás eddig 22 hónapos késében van az eredeti elképzelésekhez képest. A kormányzat korábban már megpróbálta felgyorsítani az engedélyezési folyamatot a szabályok egyszerűsítésével, ezt azonban – Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselőjének beadványa nyomán – az Európai Bizottság a nukleáris biztonság veszélyeztetése miatt megakadályozta.
A politikus most azt írja a Facebookon: „Újabb bizonyíték arra, hogy a kormány szerint nem Paks2-re vonatkoznak a jogszabályok, hanem a katasztrófaberuházáshoz próbálják igazgatni a törvényt. Vettek egy ócska,az EU-ban engedélyezhetetlen, drága technológiát, képtelenek normálisan menedzselni a projektet, de ebből nem azt a következtetést vonták le, hogy azonnal ki kell szállni belőle, hanem azt nézik, hogy hogyan írják át a szabályokat, hogy ez a roncserőmű valahogy átférjen rajtuk.”
A kiszállás gondolatát Paks2 sokasodó problémái miatt egyre gyakrabban vetik fel hazai szakértők, arra is emlékeztetve: a hasonló gondokkal szembesülő Roszatom Bulgáriában is hátrahagyott egy üres munkagödröt, amiért 660 millió euró kártérítést fizettetett a bolgár adófizetőkkel, a félresikerült beruházás pedig összesen mintegy egymilliárd euróba került.
