Hétfőtől itt a tavasz. Legalábbis az RTL Klubon. Hiába van még csak február, a csatorna életbe lépteti új műsorrendjét. Bizonyára rájöttek, hogy három sorozat egymás után kicsit sok.
Így aztán marad a főadón a sikerrel debütált Drága örökösök, utána az elnyűhetetlen Barátok közt, viszont az Éjjel-Nappal Budapest átmegy az RTL II-re. Ahol viszont így nincs már helye a Híradónak, tehát ott megszűnik. De nem maradunk hétköznaponként Rábai Balázs és Szabados Ágnes nélkül, mert az eddigi ismétlés idejében, negyed 12 tájban vadonatúj kiadással ők jelentkeznek az RTL Klub műsorában. Hogy ez növeli-e a nézettségét, vagy éppen csökkenti, az majd kiderül. De az tény, hogy ez a hírműsor joggal vívott ki elismerést az utóbbi években.
Pedig lényegében semmi különös nem történt. Csak éppen olyan híradót állítottak elő, amilyennek egy híradónak lennie kell. „A mai magyar médiában különösen nagy érték a kiegyensúlyozottság, az objektivitás, a pártatlanság, vagyis azok a szakmai alapelvek, amelyek amúgy természetesek egy hírműsor készítésekor" – írta még néhány éve a csatorna honlapján az egyik műsorvezető, Rábai Balázs. Azt már nem tette hozzá, hogy ez napjainkban szinte kuriózum. A közszolgálatinak legfeljebb csak csúfolt média a hatalom skrupulusok nélküli kiszolgálója. Versenytársa is van: az ugyancsak országosan látható TV2 hírműsora, a Tények néha még rá is tesz egy lapáttal az ellenzéki politikusok lejáratásában és a kormányzati propaganda terjesztésében. A „visszafoglalt” Hír TV ugyancsak szépen beállt a sorba. Az RTL fő hírműsora ugyan lényegesen különbözik ezektől, de azzal, hogy az első felének nagy részét a bűnügyek, balesetek, bulvárhírek teszik ki, messze van attól, amit egy igazi híradótól elvárhatunk. Még az ATV-n lehet némileg objektív képet kapni a mai magyar valóságról, de a prímet - legalábbis eddig – az RTL II híradója vitte. Bízzunk benne, ezután sem változik hátrányára.
A szellemi potenciál kétségkívül megvan ehhez a csatornánál. Nem véletlenül írta már idézett üzenetében Rábai Balázs, büszke rá, hogy „az RTL-nél most is egy olyan csapatban dolgozom, amikor kollégáimat a kritikus szemlélet vezeti. Merünk kérdezni, merünk feltárni, hogy bemutathassuk a valóságot az RTL hírműsoraiban”. És éppen a műsorvezető személye lehet garancia arra, hogy mindez így is marad.
Rábai Balázs Veszprémben kezdte a szakmát és gyakran idézi fel, hogy mindig is a hírek érdekelték. Így aztán Budapestre kerülve az MTV Híradójánál, majd Az Este című műsorában dolgozott. Természetesen képernyős volt, hiszen remek hangja és megjelenése is erre predesztinálta. 2007-től rádiózni kezdett, a Krónika, majd a napindító háromórás adás műsorvezetője volt. Ám a Fidesz-kormány generálta változások nyomán ő sem maradhatott. Meg sem állt Ausztráliáig, ahol – a nyelvtanulás mellett – elsősorban mosogatásból tartotta fenn magát. Fél év után hazatérve a Szlovák Rádiónál tudott elhelyezkedni, míg egy véletlen találkozás – Kotroczó Róbert hírigazgatóval – megnyitotta az utat jelenlegi munkahelyére. Már hetedik éve az RTL híradójának egyik arca és nála jobbat aligha találhattak volna ide. Váltótársa és hétvégi műsorvezető-partnere, Szabados Ágnes – aki kétségkívül sokat fejlődött az utóbbi időben – sokat tanulhat tőle, bár az tény, hogy a tehetség lényegében független a tanulástól.
Egyetlen, de nagyon fontos szó, ami minden tévés személyiség sorsát eldöntheti: a hitelesség. Ritka kincs és igazából nem is lehet megmondani, hogy mitől válik valaki hitelessé. Olyanná, hogy amit mond, az nemcsak érthető, hanem hihető is, és ha megjelenik a képernyőn, bízni lehet szavaiban. Nagyon-nagyon kevés ilyen ember látható napjainkban a tévékben, a hírműsorokban még kevesebb. Ezen a téren a kulcsfigura egy amerikai, aki éppen tíz éve halott, de már 1981-ben befejezte a hírműsorok vezetését. Addig azonban példakép volt és utána is az maradt, most már mondhatjuk, mindörökké. Walter Cronkite-nak hívták és 1950-től több mint 30 éven át vezette a CBS tévé hírműsorait. Ő volt a tárgyilagosság megtestesítője. Hosszú éveken át „Amerika leghitelesebb emberének” tartották. Jobban bíztak benne, mint elnökökben, kongresszusi tagokban, vagy épp más újságírókban. Szerepe volt abban, hogy Washington kénytelen volt kivonulni Vietnamból. Johnson elnök nem véletlenül mondta, "ha elveszítjük Cronkite-ot, elveszítjük az átlag-amerikait”. Történelmi eseményeket közvetített, az első holdra szállást éppúgy ő jelentette be, mint Nixon elnök lemondását a Watergate-botrány nyomán. 1963 novemberében egy szerkesztőségi szobából követte – és osztotta meg a nézőkkel – a Kennedy-gyilkosság fejleményeit. Közmondásos nyugalmából csak akkor zökkent ki, amikor hivatalosan megerősítették, hogy az elnök meghalt. Zavartan levette a szemüvegét, még a hangja is elcsuklott. Aztán folytatta.
Természetesen minden összehasonlítás sántít – különösen a tévés műfajban -, de ez az a hitelesség, amely az igazi „anchorman”-t (bemondót, műsorvezetőt) jellemzi. Amit a magyar tévézés hőskorában Ipper Pál, vagy Varga József megszerzett magának és amivel – más korban, másfajta híradókban – már Rábai Balázs is büszkélkedhet. A sok etetés közben érdemes lesz nézni az RTL késő esti híradóját.
