Jávor Benedek EP-képviselő közadatigénylésben kérte ki az Elios-ügyről készült OLAF-jelentést, de nem kapta meg sem a Legfőbb Ügyészségtől, sem az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól. Utóbbi arra hivatkozik, hogy nem fűződik nyomós közérdek a dokumentum publikálásához, Jávor viszont nem érti, hogy milyen közérdek játszott szerepet a 4-es metróról szóló OLAF-jelentés közzétételénél, ami az Elios-ügy esetében nem áll fenn – írja blogoldalán az Átlátszó.
A tényfeltáró portál emlékeztet rá, Jávor Benedek az elejétől kezdve nyomon követi az Elios-ügy alakulását, és erről rendszeresen be is számol Jelenleg azt akarja elérni, hogy a kormány a 4-es metró ügyében született OLAF-jelentéshezhasonlóan hozza nyilvánosságra az Elios-jelentést is, ezért levelet küldött 2018 januárjában Lázár János miniszternek, de sem Lázár, sem az utóda, Gulyás Gergely nem méltatta válaszra.
Jávor nem hagyta annyiban a dolgot, már csak azért sem, mert tavaly nyáron az EP Költségvetés ellenőrzési bizottságának tagjaként betekinthetett az OLAF-jelentésbe, és „az abban olvasottak alapján egyértelművé vált, hogy súlyos, rendszerszintű csalás folyt az Elios szinte valamennyi projektjénél”.
Emiatt az EP-képviselő számára nem volt kérdés, hogy „a jelentés nyilvánosságra hozatalához fűződő közérdek legalább olyan jelentőségű, mint a 4-es metró esetében volt”. Jávor ezt követően állásfoglalást kért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökétől, Péterfi Attilától arról, hogy milyen feltételekkel hozhatja nyilvánosságra a kormány az OLAF-jelentést. Természetesen mivel a nyomozás akkor még folyamatban volt, nem volt rá lehetőség.
Ám mivel november 6-án lezárták a büntetőeljárást, Jávor Benedek ismét nekifutott a jelentés nyilvánosságra hozatalának eléréséhez. Közérdekű adatigénylést nyújtott be a dokumentum kiadásáért Polt Péter legfőbb ügyészhez és Palkovics László innovációs és technológiai miniszterhez.
“Tehát véleményük szerint európai parlamenti képviselőként Magyarországon nem ismerhetem meg az európai pénzek elsíbolását vizsgáló OLAF jelentést – Brüsszelben ezzel szemben lehetőségem volt a betekintésre, az ügyészség tehát olyasmitől tilt el, amire egyébként jogom van az EU-ban, csak épp Magyarországon nem. A magyar ellenzéki EP-képviselőket kevesebb jog illeti meg hazájukban, mint az EU-ban.” – írta erről Jávor.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) arra hivatkozva nem teljesítette Jávor igénylését, hogy ők nem adatkezelők. Jávor megjegyezte, hogy a minisztérium a levélben nem tért ki arra, hogy miért volt adatkezelő a kormány a 4-es metró jelentése esetén, és az Eliosnál miért nem az.
A
z ITM válaszában még az is szerepel, hogy szerintük az európai intézmények sem hozhatják nyilvánosságra az Elios-ügyi OLAF-jelentést, “kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik”. A minisztérium leveléből azonban nem derült ki, hogy a 4-es metróról szóló jelentés nyilvánosságra hozatalához miért fűződött nyomós közérdek, az Elios-jelentés publikálásához pedig miért nem.
