Másodfokon is úgy ítélte meg a bíróság, hogy bizonyos kitakarásokkal, ám nyilvánosak a Paksi 2-beruházás megvalósíthatósági szerződései, melyet az Orbán-kabinet kötött Oroszországgal. Így a bíróság az elsőfokú bíróság tavalyi döntését helybenhagyva kimondta, hogy nem lehet több ezer oldalnyi szerződést egy az egyben eltitkolni. A másodfokon eljáró testület is megjelölte azokat a részeket, amelyek üzleti titoknak minősülnek, a többiről viszont elrendelte, hogy nyilvánosságra kell hozni. Sőt, a másodfokú bírói testület Jávor Benedek szerint tovább szűkítette a kitakarással eltitkolható adatok körét. „A kormány jobban járt volna, ha nem fellebbez” - mondta erről Jávor.
A pert Jávor Benedek (Párbeszéd) európai parlamenti képviselő indította. Szerinte a mostani döntés „nagy győzelem a magyar nyilvánosság számára”. Hozzátette: "jogunk van megismerni, hogy milyen gyalázatosan rossz szerződést kötött Magyarország Oroszországgal Paks 2 bővítése ügyében". Az ítélet alapján a nyilvánosság megtudhatja többek között, hogy mennyibe kerülhet adott esetben a szerződés felmondása, milyen kártérítési igénnyel léphet fel Oroszország.
Jávor szerint beszédes, hogy a magyar kormánynak annyira nem volt beleszólása a paksi szerződésekbe, hogy annak magyar nyelvű változata nem is létezik, kizárólag orosz és angol nyelvű szerződések vannak.
A képviselő arra számít, hogy az ügyben az orosz államot képviselő Roszatom, a magyar kormány, illetve a Paks 2 projektcég most felülvizsgálati kérelmet nyújt be, így az ügy a Kúria elé kerül. Várhatóan az év végére, a jövő év elejére születhet meg a végső döntés. Ezzel a Fidesz, ha mást nem, annyit elért, hogy a küszöbön lévő EP-választáson ne a paksi szerződések részleteiről folyjon vita.
Mint emlékezetes a kormány a paksi szerződések aláírása után azonnal titkosította az egész szerződésrendszert. Ekkor Jávor Benedek az akkori Adatvédelmi Hatósághoz fordult, amelynek fellépése nyomán a kormány feloldotta a titkosítást, ám úgy, hogy azt csak a képviselő láthatta, ám magukat a szerződéseket nem hozták nyilvánosságra. A magyar közvélemény máig nem tudja, hogy milyen feltételekkel állapodott meg a kormány és Oroszország a paksi bővítésről.
A Paks 2 projektcég, a kormány és a Roszatom is arra hivatkozik, hogy nemzetbiztonsági, valamint üzleti titok miatt nem lehetnek nyilvánosak a szerződések. Holott Jávor szerint kezdettől pontosan tudható volt, hogy a magyar jog szerint teljes dokumentum nem tartható vissza, az üzleti szempontból kényes részeket ki kell takarni, ám a teljes dokumentumot ki kell adni.
A képviselő szerint a bíróság számos, precedensértékű megállapítást is tett az ügyben. Kimondta például, hogy ő, mint képviselő nem „visszaélésszerű adatkikérő” , hanem a nyilvánosság jogos és elemi érdeke, hogy megismerjék ezeket a szerződéseket. A magyar kormány korábban arra is hivatkozott, hogy ez egy nemzetközi szerződés, amire nem vonatkozik a nyilvánosságra hozatalt szabályozó magyar jog. Ezzel szemben a bírók kimondták: a magyar jogrend hatályos és érvényes erre a projektre, ahogy alkalmazható más, nemzetközi szerződésre is. Végül a bíróság azt is leszögezte, hogy a létesítmény technikai adatai nemzetbiztonságilag érzékeny adatok lehetnek, ám a beruházás jogi háttere, pénzügyi konstrukciója nem az, az erről szóló információ nem tartozik a nemzetbiztonsági érdekből védendő adatok körébe.
