A kormány fel kívánja készíteni a családokat arra, hogy a gazdasági növekedés lelassulása várható. Mindez indokolt is, miután a Magyarországon tapasztalható - a lakosság egy részét érintő - jóléti fordulat nem megalapozott - értékelte Kiss Ambrus a Varga Mihály pénzügyminiszter által beharangozott, kidolgozás alatt lévő gazdaságvédelmi program célját. A Policy Agenda ügyvezetője úgy vélte, hogy a készülő, új intézkedési terv azonos lehet azzal a versenyképességi csomaggal (illetve azt helyettesíti), amelynek elkészültét korábban idén márciusra ígérte a miniszterelnök.
Az eddigi akciótervekkel aligha lehet dicsekedni, hiszen a munkahelyvédelmi is olyan időszakban született, amelyre éppen az egyre súlyosbodó munkaerőhiány volt a jellemző. Amikor Varga Mihály arra utalt, hogy megvédik a bérnövekedés ütemét, és arra törekszenek, hogy a fejlesztések ne álljanak le, ne törjön meg a fogyasztás lendülete, és a bérek, nyugdíjak megtartsák vásárlóerejüket, akkor politológus szerint ezzel azt sugallta, hogy bízzanak az államban, mint a jólét egyetlen letéteményesében. A Fidesznél úgy gondolkodnak, mint ahogy az a "rabszolga-törvény" indoklásánál hamis módon történt: aki több pénzt akar keresni, annak ideális, ha rugalmas munkaidőben dolgozik. Kiss Ambrus sem zárta ki, hogy a világgazdaságban feltűnnek a a válság jelei, a kormány pedig az erre való hivatkozással fogja majd megindokolni, hogy miért nem hajtja végre teljes mértékben az beígért bér- és nyugdíjemeléseket. Az ügyvezető szerint azonban valódi megszorításokra nem kell számítani.
Orbán Viktor belátta, hogy az elkövetkező években a tavalyi választások előtt követelményként előírt 4 százalék körüli növekedési ütem idén is már csak nehezen tartható. Jövőre 3 százalék felett lehet a gazdasági növekedés üteme, ami önmagában még mindig nem szégyenteljes eredmény - fejtette ki lapunknak Karsai Gábor. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint azonban az igazi gondok csak ezt követően várhatóak. Most már biztosan látszik, hogy az idei uniós parlamenti választások előtt nem lesz az európai gazdasági közösségnek költségvetése az új ciklusra, azt jó esetben 2020 második felében fogadják majd el. Így eltelhet két esztendő is, mire döntés születik, hogy az egyes tagországok milyen támogatásra számíthatnak. Magyarország esélyei azért sem kedvezőek, mert minden bizonnyal a jogállamiság betartásához, de legalább a korrupció visszaszorításához kötik, hogy ki mennyit kap. Emellett a magyar külpolitika sem az Európai Unióval, sőt az Egyesült Államokkal sem törekszik igazán harmonikus viszonyra - érvelt Karsai Gábor. Az "ingyenpénz" egy esztendőben most a GDP 4-6 százalékát teszi ki. Azt is kénytelen lesz felismerni a kormány, hogy a béremelések mértékét előbb-utóbb mérsékelni kell a versenyszférában, még a növekvő munkaerő gondok ellenére is.
A szép szavakból, ígéretekből is fokozatosan kénytelen lesz visszavenni a kormány - vélte Karsai Gábor. A világgazdaság egyébként valóban meglévő gondjaira azonban könnyebb hivatkozni, mint a szembenézni a valós belső problémákkal. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Lámfalussy-konferencián a megszorítást a válságkezelés nem megfelelő eszközének tekintette. Karsai Gábor szerint sem várható ilyesmi a gazdaságvédelmi akciótervtől. Azonban a fogyasztás növekedési üteme észrevehetően lassulni fog, az infláció viszont emelkedik. Az uniós pénzek visszafogása révén a beruházási hajlam is visszaesik. A szakember szerint, ha hullámzóan is, de a jelenlegi helyzet aligha változik. A cégek számára továbbra sem lesz vonzó, hogy a közbeszerzéseken csak egy szűk csoportnak vannak nyerési esélyei. A kormány pedig - a szokott módon - féligazságokkal terhes kommunikációval kívánja majd bebizonyítani, hogy megvédik a munkahelyeket, a béreket, a nyugdíjakat, ami annyit tesz majd, hogy a már elért helyzet nem romlik, viszont érdemi javulásra sem lehet számítani.
