Az Európai Bizottsághoz fordult a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) a rabszolgatörvényként emlegetett új túlóraszabályozás miatt, álláspontjuk szerint ugyanis az sértheti a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló uniós irányelvet - írja a hvg.hu. Kordás László a MaSzSz elnöke az ügyben levélben fordult Joost Kortéhoz az Európai Bizottság Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának a vezetőjéhez, és azt kérte, vizsgálják meg, hogy a törvénymódosítás mennyiben felel meg a szóban forgó uniós irányelvnek.
A január 1-jével hatályba lépett módosítással a munkaidőkeretet 36 hónap átlagában kell figyelembe venni, és csak utána kell elszámolni a dolgozóval. Így előfordulhat, hogy a napi és heti kötelező munkaidőnek, heti pihenőidőnek csak a munkaidőkeret átlagában kell érvényesülnie, és a túlmunkával kapcsolatos költségeket is csak három év után kell rendezni. A MaSzSz hozzátette, hogy a törvény módosítása ugyanakkor szétválasztja a munkaidőkeret hosszát - ami 36 hónapra nő -, valamint a heti 48 órás maximális munkaidő számítására irányadó referencia időszakot, amely marad 12 hónap. A jogalkotó álláspontjuk szerint így kívánt megfelelni a vonatkozó uniós irányelv tételes jogi rendelkezéseinek. A szakszervezet szerint ez a lépés egyúttal azt is mutatja, hogy
Kordásék arra is felhívták a figyelmet, hogy a munka törvénykönyvének módosítása sérti a munkaidő-irányelv rendelkezéseit, és a gyakorlatban ez a túlzottan hosszú időtartam (36 hónap) a munkavállalóra terheli a túlmunka elszámolásának kockázatát, és a jelenleginél is súlyosabb helyzetbe hozza a munkavállalót a munkaidőkeret lejárta előtti munkaviszony - illetve a vállalkozás - megszűnésének egyes eseteiben.
