A Helsinki Bizottság úgy látja, hogy ma már „kétségbevonhatatlanul jogszerű” a rendőrökről készült felvételek nyilvánosságra hozatala akkor is, ha az érintettek nem egyeztek bele. Az erről rendelkező alkotmánybírósági határozat csak annyit köt ki, hogy a képmás az adott eseménnyel legyen összefüggésben, a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak, közügyet érintő képi tudósításnak minősül. A Helsinki Bizottság szerint a közmédia épületében intézkedő fegyveres biztonsági őr ebből a szempontból jogilag azonos helyzetben van a rendőrrel, mivel mindketten törvényben szabályozott közfeladatot látnak el, valamint egyes intézkedési jogosítványaik is azonosak.
Hasonlóan úgy véli a jogvédő szervezet, hogy az országgyűlési képviselőnek is hasonló a szerepe mint az újságírónak, azaz a közhatalmat ellenőrzi és a nyilvánosságot tájékoztatja. Vagyis: nem lehet kétséges, hogy az országgyűlési képviselők felvehetik és közvetíthetik azt, amit egy közintézmény falai között a közfeladatot ellátó őrök tesznek, különösen, ha az őrök velük szemben erőszakot is alkalmaznak.
A Helsinki Bizottság emlékeztet rá: a büntető törvénykönyv szerint a jogtalan támadás áldozata nem büntethető az általa elkövetett cselekményért, ha az a jogtalan támadás elhárításához szükséges, így a megtámadott akár sérülést is okozhat támadójának. Ehhez képest szerintük abszurdnak tűnik azt mondani, hogy a támadót nem lehet felvenni, mert azzal a támadó képmáshoz való joga sérül.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos hétfőn közzé tett állásfoglalásában úgy fogalmazott, az ellenzéki képviselők székházból történő internetes közvetítései miatt a visszaélés személyes adattal bűncselekmény merülhet fel, ami a jogellenes adatkezelésnek egy büntetőjogi aspektusa.
