Soha nem látott magasságokba, 6 ezer milliárd forint fölé emelkedett a forgalomban lévő készpénz mennyisége tavaly év végére – derül ki az MNB legfrissebb statisztikai mérlegéből. Egy évvel korábban még 5200 milliárd forint körül járt, 2016 decemberében pedig még 4700 milliárd forint alatt maradt az összeg.
Hogy a 6 ezer milliárdból most mennyi van a lakosságnál, az csak a jegybank későbbi adataiból fog kiderülni. Az eddigi trendek alapján azonban bátran állítható, hogy a bővülést javarészt a háztartásoknál lévő készpénzállomány növekedése okozza. Tavaly szeptemberben ugyanis már 4700 milliárd forintnyi készpénz volt a háztartásoknál. Ennek egyik oka a rendkívül alacsony kamatszint. A lekötött betétekre a pénzintézetek olyan minimális kamatot adnak, hogy azért nem éri meg bankba tenni a megtakarításokat.
Hasonló okokból döntöget csúcsokat egyébként a folyószámlákon lekötetlenül tartott megtakarítások összege is. A magas készpénzállomány másik oka, hogy az idősebbek körében még mindig nem túl népszerű a bankszámlahasználat, a nyugdíjak kifizetését még mindig sokan kérik készpénzben.
A tranzakciós illeték 2013-as bevezetése ráadásul meg is drágította a banki szolgáltatásokat. A 0,3 százalékos illetéket ugyan közvetlenül a bankoktól szedi be az állam, az összeget azonban a gyakorlatban az ügyfelekre terhelik a pénzintézetek. Az idén januártól 20 ezer forintig a lakossági átutalások mentesülnek az illeték alól: a lépés célja a készpénzforgalom banki útra terelése. A könnyítést azonban a bankok többsége egyszerűen benyelte: érvényes hirdetményeik alapján tízből mindössze négy bank csökkentette egyértelműen a kisebb összegű átutalások díját.
