Évek óta nem tartott olyan sajtótájékoztatót a magyar miniszterelnök, ahol a kormánykritikus újságírók érdemben is kérdezhettek volna tőle. A csütörtöki kormányinfón azonban lehetőség volt erre - bár a kérdéseket legtöbbször nem követte érdemi válasz. A vejével Tiborcz Istvánnal vagy a barátjával, Mészáros Lőrinccel kapcsolatos kérdéseket például azzal ütötte el, hogy "üzleti ügyekkel" nem foglalkozik. Ugyanígy nem válaszolt arra sem: hogyan viseli, hogy mindenki milliárdos a környezetében, de neki mindössze 993 ezer forintnyi megtakarítása van.
Orbán Viktor bevezetőjében kitért a szerdai kormányülésre, elfogadták a Lánchíd felújításáról szóló határozatot, döntés született a 3-as metró felújításának újabb támogatásáról és arról is, hogy hét közcélú sportparkot hoznak létre Budapesten. A legfontosabb téma azonban a miniszterelnök szerint a májusi európai parlamenti választások voltak. - Az ország készen áll a választás lebonyolítására - mondta a miniszterelnök, majd rá is tért kedvenc témájára: a „választások tétjére”. Egy meg nem nevezett intézet által készített közvélemény-kutatásra hivatkozva Orbán Viktor azt mondta, a magyarok 52 százaléka szerint a választások legfontosabb kérdése a bevándorlás, emiatt a kormányfő szerint sorsdöntő lesz a végeredmény, amely „a bevándorláspárti és a bevándorlást ellenző politikai erők küzdelme lesz”. A bevándorlásról „az Európai Unió országai közül eddig választás, népszavazás, nemzeti konzultáció formájában – Magyarország polgárai mondhatták el egyedül a véleményüket, a többieknek most lesz először lehetőségük arra, hogy kifejezzék a véleményüket” - mondta a miniszterelnök.
A kormányfő egyértelműen megfogalmazta a Fidesz két stratégiai célját: az első, hogy minden főbb uniós intézményben, az Európai parlamentben, az Európai Bizottságban és az állam-, és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban is a „bevándorlás ellenes erők” legyenek többségben. A másik, hogy „a Fidesz legyen a legsikeresebb párt Európában” - ezen a miniszterelnök a 2014-es szereplés minimum megismétlését értette, öt éve a párt a Magyarországnak jutó 21 EP-mandátumból 12-őt szerzett meg. (A Fideszben jelenleg 13-15 képviselői helyet is elképzelhetőnek tartanak.)
A migráció teljesen újraformálja az európai politikát, meghaladottá teszi a korábbi jobb-bal ideológiai felosztásokat és újraértelmezi a kereszténységhez való viszonyt is a kormányfő szerint. Ez a vita kötelezettséggé teszi a kereszténység védelmét, mondta Orbán, hozzátéve, hogy míg Nyugat-Európában a legtöbb országban már „vegyes keresztény-muzulmán társadalmak jöttek létre, így ott nem a bevándorlás, hanem az együttélés a fő kérdés”, Közép-Európa államai egyelőre megőrizték keresztény jellegüket és a maga részéről ő ezt szeretné tenni a továbbiakban is. Érdekes, hogy egy kérdésre válaszolva Orbán Viktor kijelentette: a „bevándorláspárti” álláspont is teljesen legitim, még ha ő nem is ért vele egyet, sőt, azt sem tudja most megmondani, a „vegyes társadalmak” végül nem lesznek-e sikeresebbek hosszabb távon, de ő a maga részéről nem így gondolja. Főleg, hogy – mint fogalmazott - „a magyarok a legfontosabb társadalmi kérdésekben, például a családot illetően az „illiberális értékekben hisznek”.
A kormányellenes tüntetésekről a miniszterelnök azt mondta, mivel több „bevándorlás ellene kormánnyal szemben is vannak ilyen megmozdulások”, ezek a Soros György támogatta „bevándorláspárti politikai erők összehangolt akciói”. Orbán szerint még ebben sincs semmi baj, ez egy politikai realitás, sőt, inkább a „bevándorlás ellenes erőknek is nemzetközivé kéne válniuk, összefogniuk egymással”. A Sargentini-jelentést az Európai Parlamentben megszavazó európai néppárti frakcióvezetőt, az Európai Bizottság potenciális új elnökét Orbán Viktor szerint „egyszerűen bepalizták”, mert a német politikus a „Soros-egyetem miatt szavazta meg a jelentést”, holott a „Soros-egyetem” továbbra is Magyarországon folytat képzéseket, és csakis itt, külföldi képzései nincsenek. A miniszterelnök szerint nem igaz, hogy az egyetemet elűzték, mert „egy része biztosan itt marad majd, akkor pedig nem lehet azt mondani, hogy elhagyta az országot”. „A fél országot bepalizták azzal, hogy elmegy az egyetem” - fogalmazott.
A Népszava arról kérdezte a kormányfőt, ismer-e olyan demokráciát, amiben előfordulhat, hogy a miniszterelnök éveken keresztül nem ad interjút kormánykritikus médiumoknak, miért nem nyilatkozik akár lapunknak, akár más kormánykritikus sajtóterméknek. Arra is rákérdeztünk, mit gondol arról, hogy több médium (a Mérce.hu, a Klubrádió, a Direkt36, az Azonnali.hu és a Magyar Hang) újságíróit a regisztráció ellenére sem engedtek be. Orbán Viktor erre úgy reagált, hogy egyes újságírók nem a valóság minél árnyaltabb bemutatására akarnak egy interjút felhasználni, hanem „bikaviadalnak tekintik azt”, amiben ő nem akar részt venni. Lapunk már többször kért interjút a miniszterelnöktől, sikertelenül, a válasz fényében újra megpróbáljuk.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a csütörtöki egyszeri alkalom volt-e, vagy a miniszterelnök mostantól rendszeresen szóba áll majd újságírókkal, legalább egy Kormányinfó keretében.
Visszakérdezés nélkül nem lehet megfogni
Minden bizonnyal hagyományteremtés igényével lépett a sajtó színe elé Orbán Viktor: a kormányfő közvetlen környezetéből is lehetett hallani ugyanis olyan információkat, miszerint a miniszterelnök éves rendszerességgel tart majd ilyen tájékoztatót – mondta Szentpéteri Nagy Richárd elemző. Úgy vélte, a kormányfőben nagyon erős a hagyományteremtés iránti igény, ezt mutatja az is, hogy 1999 óta minden évben megtartja évértékelő beszédét. Ez alól pedig az ellenzéki évek sem jelentettek kivételt.
- Orbán Viktor várhatóan évente egyszer alászáll majd a királyi várból és kissé emelkedettebb körülmények között válaszol a sajtó kérdéseire. Az azonnali kérdések-válaszok műfaja amúgy is Orbán igazi erőssége, a kormányfő ebben jobb is mint a beszédekben - fogalmazott Szentpéteri Nagy Richárd. Az elemző szerint bizonyos médiumok kitiltásának annyi jelentősége lehet, hogy Orbán éreztette a sajtóval: "kegyet gyakorol", amikor egy orgánumnak megadja a lehetőséget a vele való érintkezésre.
- Orbán Viktor számára sokáig hivatkozási alap lehet a csütörtöki kormányinfó: márpedig ő szóba áll a kritikus sajtóval. Ebből a szempontból teljesen mindegy volt, hogy mit mondott, csak ennek a későbbi kritikának az élét akarta elütni - mondta Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője. Szerinte ebből a szempontból hiba volt bizonyos médiumok kitiltása. Ez egy öngól - tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy miért éppen most állt a kritikus sajtó elé Orbán, Kiss Ambrus úgy fogalmazott: annyi történhetett, hogy Orbánnak volt egy valószínűleg nem kellően átgondolt ígérete a sajtótájékoztató megtartásáról, ezt pedig számon kérték rajta. Úgy érezhette, nincs igazán veszíteni valója - mondta.
Az elemző szerint egyébként Orbán a parlamenti azonnali kérdések során már begyakorolt paneleket adta elő, ráadásul úgy, hogy itt nem is volt lehetőség a visszakérdezésre, így esély sem volt rá, hogy „megfogják” a kormányfőt. - Orbán hitvitát csinált kreált a sajtótájékoztatójából, lényegében azt mondta el, hogy vannak ők, a még kisebbségben és ellenszélben lévő kormányzó illiberális erők, valamint vannak a liberális újságírók akik világnézeti okokból fordulnak Orbánhoz rosszindulattal - Batka Zoltán
