Nehéz helyzetbe kerültek a 2017 nyarán indult közérdekű nyugdíjas szövetkezetek (nyusz), olyannyira, hogy egyesek már a megszűnést fontolgatják.
Elvesztették ugyanis legfőbb vonzerejüket, hiszen a nyugdíjasok az idei évtől már nem csupán a szövetkezeteken keresztül vállalhatnak kedvezményes adózással munkát. Január 1-jétől a munkát vállaló nyugdíjasoknak nem kell a jövedelmük után 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot és 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizetniük, csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót. Ez a kedvezmény eddig csupán a nyusz-tagoknak járt.
Az elmúlt másfél évben összesen 148 nyusz alakult meg. Az általunk megkérdezett szövetkezeti vezetők elismerték: most nehéz helyzetbe kerültek. A lapunknak nyilatkozó Hrubi Gyula, a kecskeméti székhelyű Nyugdíj-Plusz Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet elnöke arról is beszámolt, hogy a 2019-es esztendő eddig eltelt néhány munkanapján 2-3 tagjuk már be is jelentette: kilépnek a szövetkezetből. Úgy döntöttek ugyanis, hogy inkább közvetlenül létesítenek munkaügyi kapcsolatot foglalkoztatójukkal. Szerinte azonban akadnak előnyei is a nyuszoknak, elsősorban az így foglalkoztatottak számára. Ha a nyugdíjast a munkahelye közvetlenül foglalkoztatja, akkor évente 30 napos fizetett szabadságot kell nyújtania, emellett betegség esetén 15 nap is jár a dolgozó számára, amiből 12-őt ki is kell fizetni. Ha nyusz-tagot foglalkoztatnak, akkor a munkáltató ezeket a költségeket megtakaríthatja. Hrubi Gyula tapasztalatai szerint a nyugdíjas munkavállalóknak előnyösebb, ha a szabadságukkal saját igényeik szerint gazdálkodhatnak, és így nyusz-tagokként megtehetik például, hogy nyáron akár két-három hónapig nem dolgoznak. Igaz, ilyenkor fizetést sem kapnak.
Arról is kevesebb szó esett eddig, hogy bár az Erzsébet-utalvány forgalmazása január 1-jétől megszűnt, de továbbra is felhasználhatóak az év végéig, mégpedig úgy, hogy a nyusz-tag nem adózik utána. De továbbra is fennmarad az ételjuttatási kedvezmény adómentessége, vagyis ha a nyusz-tag munkavállaló összegyűjti az élelmiszervásárláskor kapott számláit, és azt bemutatja, akkor a bruttó keresetének ekkora hányada után nem kell személyi jövedelemadót fizetnie.
Hrubi Gyulától megtudtuk: elsősorban könnyű fizikai munkát tudnak ajánlani, takarítást vagy árufeltöltést. Az adminisztratív jellegű munkakörökben a foglalkoztatók inkább a volt alkalmazottaikat foglalkoztatnák tovább, például a könyvelőket vagy a bérszámfejtőket. S noha az időskorúak szívesen vállalnának otthonról is végezhető távmunkákat, a munkáltatóknak nincs ilyen jellegű igényük. Építőipari szakemberekre, például hideg- és a melegburkolókra vagy víz- és gázszerelőkre viszont nagyon is igény tartanának, ezek a szakemberek azonban nem veszik igénybe a nyuszok segítségét.
