Szabadon engedtek két, korrupcióért elítélt, október eleje óta előzetes letartóztatásban lévő, volt román tisztségviselőt Costa Ricán, miután egy román alkotmánybírósági döntés megkérdőjelezte kiadatási kérelmük jogalapját.
Elena Udrea volt turisztikai miniszter, és barátnője, Alina Bica, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) egykori vezetője büntetőpereik utolsó szakaszában menekültek a közép-amerikai országba. Udreát idén júniusban hat év börtönbüntetésre ítélték megvesztegetés elfogadása és hivatali visszaélés miatt, Bicára június végén négy év börtönbüntetést szabtak ki bűnpártolás miatt.
Bár mindketten politikai menedékjogért folyamodtak, október elején őrizetbe vették őket a Bűnügyi Rendőrség Nemzetközi Szervezete (Interpol) körözése alapján. Egy novemberben hozott alkotmánybírósági döntés azonban megkérdőjelezte a kiadatási kérelem jogalapját.
A bukaresti kormány panaszának helyt adva a román alkotmánybíróság akkor megállapította, hogy a legfelsőbb bíróság már 2014 óta minden évben szabálytalanul hozta létre öttagú bírói tanácsait, amikor egy belső határozat alapján a hivatalból kinevezett elnökök mellé további négy bírót sorsolt ki véletlenszerűen, holott a tanács valamennyi tagját sorshúzással kellett volna kijelölni.
A jelentéktelen szervezési kérdésnek tűnő jogvitát először Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök személyes érintettsége miatt övezte kiemelt médiaérdeklődés, az alkotmánybírósági döntésre hivatkozva ugyanis a korrupcióváddal immár másodszor bíróság elé állított pártelnök elérte, hogy kétszer is alakítsák újra a fellebbezését tárgyaló öttagú bírói tanácsot.
Az utóbbi napokban azonban kiderült, hogy az alkotmánybírósági döntés már jogerősen lezárt nagykorrupciós ügyekben is jogalapot teremt az ítélet megkérdőjelezésére.
A taláros testület döntése így a börtönbüntetését töltő Dan Sova, Constantin Nita volt miniszter és Rudel Obreja, a román ökölvívó szövetség volt elnöke számára is megnyitotta a börtön kapuját, ugyanakkor a két Costa Ricára menekült elítélt esetében is megkérdőjelezte a kiadatás jogalapját.
A kormány által előterjesztett alkotmányossági panasz a román szociálliberális koalíció azon meggyőződésével áll összefüggésben, hogy a korrupcióellenes hadjárat ürügyén a beszervezett bírák és ügyészek közreműködésével egy - titkosszolgálati befolyás alatt álló - úgynevezett "párhuzamos állam" végzett politikai tisztogatást Romániában.
