Akár visszavonulásnak is tűnhet Orbán Viktor túlóratörvényről tett nyilatkozata: a miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádióinterjújában azt mondta a köznyelven csak rabszolgatörvénynek nevezett szabályozásról: a puding próbája az evés, meglátjuk, hogy válik be a gyakorlatban. Mindez sokkal puhább, óvatosabb megállapításnak tűnik annál, amit Orbán még csütörtökön is mondott az ATV-nek nyilatkozva: „Most fogadtuk el, működni fog.”
A pudingpróbát egyébként Hidvéghy Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója említette először a törvénymódosítás kapcsán.
Túl kell lépni a buta szabályokon
Orbán pénteken a Kossuth rádiónak nyilatkozva megismételte a kormányzati kommunikációban már sokadszor ismételt álláspontot, hogy a 400 óra túlmunka lehetősége a dolgozók és nem a munkavállalók érdekeit szolgálja. Szerinte a munkavállalókat nem a munkaügyi szabályok védik, hanem az olyan gazdaságpolitika , amiben szükség van rájuk– a 4 százalék alatti munkanélküliség pedig azt mutatja, hogy most ilyen a politika, a munkaadók lasszóval fogják a jó dolgozókat. A múltból örökölt munkaügyi szabályozások olyan büroktatikus korlátozást jelentenek, amik trükközésre kényszerítik a túlórázásra vágyó dolgozókat,
A miniszterelnök szerint hazudik, aki azt állítja, hogy a törvénymódosítással túl munkára lehet kényszeríteni a dolgozókat, vagy hogy a munkások csak három éven belül kapják meg túlóradíjuka t- azt szerinte havonta kifizetik majd a foglalkoztatók.
A riporter a szabályozás kapcsán a német cégek érdekeit kezdte emlegetni – mint megjegyezte , sokkal termelékenyebb lehet az a vállalkozás, ahol a(z uniós szabályozás felső határát jelentő) 416 órás túlmunkát is engedélyezik. Orbán viszont azt állította, hogy a túlóratörvény nem a német befektetők érdekeit szolgálja – a nagy cégek ugyanis „valahogy mindig megoldják”, például műszakszervezéssel – a törvénymódosítással inkább a hazai kkv-k érdekeit szolgálták ki.
Aki dobál, lökdös, az Soros-bérenc
Orbán Viktort azzal is szembesítették, hogy a rabszolgatörvény ellen tömegek tüntették - persze, amolyan közmédiás stílusban: a riporter az ellenzéki obstrukcióról kérdezett, majd azon szörnyülködött, hogy milyen emberek törik össze a Kossuth téren felállított, szegény embereknek szánt szánkókat.
Hát mit ártott a tüntetőknek a karácsonyfa vagy Kossuth György szobra – kérdezte Orbán, helyesbítés előtt kétszer is legyörgyözve Kossuth Lajost. Szerinte a tüntetést élesen el kell választani a vandalizmusból. Kétszer nyolc évig voltunk ellenzékben, és nekünk sem tetszett, ha a kormánypárti többség nem hallgatta meg véleményünket; tüntettünk is de sosem támadtunk rendőrökre, rendőautókra - mondta a miniszterelnök, aki szerint soha nem a jószándékú emberek dobálnak füstbombát - ezzel a Momentum elnökére, Fekete-Győr Andrásra célozhatott, aki szintén (egyébként ártalmatlan) füstbombát dobott a rendőrök közé egy Kossuth téri tüntetésen. A rohamrendőrök erre könnygázzal válaszoltak.
Orbán azt is hangsúlyozta, hogy most nem fordul elő olyasmi, mint 2006-ban, amikor rohamrendőrök támadtak békés tüntetőkre - a rendőrök önmaguk veszélyeztetése árán is békésen járnak el. Bár párhuzamot vont a jelennel, a miniszterelnök a rendőrattak előtti-utáni erőszakos cselekményekre nem tért ki - nem került szóba a tévészékház 2006-os ostroma, az utcán elkötött tank esete sem, amiket szembe lehetne állítani a mostani eseményekkel.
Hangoskodó ellenzéki mókusok és a kormányzati türelem
A parlamenti obstrukciót - vagyis a rabszolgatörvény törvénytelen megszavazása elleni tiltakozást – Orbán Viktor személyes példával illusztrálta. „Minden ki saját környezetéből ismer olyan mókusokat, pofákat, akik akik azzal akarnak kitűnni, hogy belemásznak a képünkbe; az ember legszívesebben elküldené őket, de nem akar lesüllyedni a szintükre” -mondta Orbán, lényegében ezzel magyarázva, hogy teljesen passzívan viselkedet, amikor ellenzéki képviselők élő Facebook-közvetítésben kérték számon a rabszolgatörvény megszavazásának szabálytalanságai miatt. A miniszterelnök hozzátette, szerinte a képviselők erőszakot alkalmaztak, amikor a parlamenti ülés levezető elnökét nem engedték fel a pulpitusra.
Válaszából viszont az is egyértelművé vált, hogy a kormány jelenlegi helyzetben kivárásra játszik: az erő a türelemben van, ezt a verseny türelemmel lehet megnyerni - mondta, és nyugtatni próbálta a tüntetések miatt szerinte ideges lakosságot is.
