Ritka alkalom, érdemes jól megjegyezni. Brüsszel olyan javaslatot tett, amely sem ellenállásra, sem támadásra nem késztette a magyar kormányt. Sőt biztos parlamenti többségének köszönhetően gyorsan át is vitte. Semjén Zsolt – mint miniszterelnök-helyettes és a határon túl élő magyarok legfőbb patrónusa – személyesen állt a megvalósítás élére. A többi meg ment simán.
Így aztán a jövő májusi európai parlamenti választáson azok a magyar állampolgárok is szavazhatnak, akiknek nincs bejelentett lakóhelyük bármely uniós országban. Vagyis a szerbiai Délvidéken és az ukrajnai Kárpátalján élők is leadhatják majd a voksukat. Talán a nagy kapkodás miatt az Országgyűlésben jelentős többséggel megszavazott javaslatból egy fontos elem kimaradt. Az tudniillik, hogy csak a Fidesz-KDNP-re lehet szavazni. Máskülönben mi értelme lenne, hogy olyanok is választhassanak, akiknek csak annyi a közük az unióhoz, hogy egy tagállamnak (is) polgárai. A hatalmon lévők úgy gondolhatták, ha már felmerült egy ilyen lehetőség, minden plusz-voks jól jöhet. Nekik.
Az megint más kérdés, hogy az Európa Tanács-i határozatnak – amely az uniós ajánlás alapja – egészen eltérő mozgatórugói lehettek. Abban ugyanis feltehetően azokra az emberekre gondoltak, akik egy-egy uniós tagállamból kivándoroltak, mondjuk az Egyesült Államokba. Ám ez kapóra jött a budapesti kormánynak, amely ezúttal mellőzte, hogy a (be vagy ki) vándorláspártiak aknamunkájára, netán Soros György folyamatos ármányára hivatkozzon.
Még az sem zavarta őket, hogy a jelenleg hatályos hazai szabályozás nem ad szavazati jogot azoknak a magyaroknak, akiknek nincs uniós lakóhelyük. Az erről szóló törvény módosítását ugyanis egyelőre nem terjesztették be. Végül is nem lehet minden tökéletes.
Egyelőre annak érdemes örülni, hogy Brüsszel legalább egy ügyben nem ellenség.