Szerdán megszavazta az Országgyűlés, hogy az uniós lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok is szavazhassanak az európai parlamenti választásokon. A módosítást 130 igen szavazattal fogadták el a képviselők.
Az MTI azt írja, a változtatás biztosítja a szavazás jogát a harmadik országban élő magyar állampolgárok, valamint – az általános választójog elvének megfelelően – a Magyarországon élő, de lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok számára. A jelöltként indulás joga továbbra is csak a Magyarországon élő magyar és uniós állampolgárokat illeti meg.
A törvénymódosítási javaslatot Semjén Zsolt jegyezte, és értelemszerűen nem terjedne ki minden határon túli magyarra, hiszen például mivel Románia EU-tag, egy erdélyi magyar elvben kétszer szavazhatna, ami nyilván képtelenség. Ugyanez a helyzet a felvidéki magyarokkal is.
A törvénymódosítási javaslat indoklása az Európai Tanács egy korábbi állásfoglalására hivatkozott, melyben arra hívták fel a tagállamokat, hogy az uniós lakóhellyel nem rendelkező állampolgáraik számára is teremtsék meg annak lehetőségét, hogy az Európai Parlament tagjainak választásán részt vehessenek.
Bár az ellenzék minden eszközzel megpróbálta megakadályozni, a parlament kormánypárti többsége végül a rabszolgatörvényt is megszavazta, az ellenzéki képviselők a határozathozatal után a Kossuth térre vonultak. Az erről szóló cikkünket itt találja.
Tordai Bence szerint egyébként apró siker, hogy a településkép védelméről szóló javaslatot visszavonták. Ennek azért van jelentősége, mert ebben a jogszabályban volt elrejtve az a Semjén Zsolt által jegyzett módosítás, amellyel a gyülekezési jogot, a tüntetések megtartását korlátozták volna bizonyos időszakokban és közterületeken, többek között a Kossuth téren.
