Jelentettük, hogy az észak-magyarországi és különösen a keleti tótok körében élénk visszhangra tolult az önálló tót köztársaság gondolata. Az önálló államalakításra irányuló mozgalom terjedőben van, és a vezetői remélik, hogy a legközelebbi népgyűléseken a tótság széles rétegei fogják követelni az önálló tót népköztársaság kikiáltását, amely úgy a magyar befolyástól, mint a cseh törekvésektől való teljes függetlenséget valósítaná meg. Hodzsa Milán, a csehszlovák állam követe a külön tót mozgalomról a következőképpen nyilatkozott:
— Bennünket a független tót köztársaság akciója egyáltalán nem érint, mert már eddig is bejelentették hozzánk való csatlakozásukat a szepesiek és sárosiak összes rétegeiből igen sokan. A magyarországi német nemzeti tanács vezetősége egyébként, szepesi híveinek megbízásából kijelentette, hogy szívesen illeszkedik be a cseh szlovák köztársaságba mert, biztosítva látja nemzetiségi és gazdasági érdekeit.
Itt jegyezzük meg. hogy Hodzsa Milán a szénszállításról és a szlovákok élelmezésének kérdéséről is nyilatkozott egy újságíró előtt A szénügyről azt mondta, hogy szénküldemények, bár kis mennyiségben, már megindultak, még pedig egyelőre oda, ahol arra igazán végső szükség volt: Bécsbe.
A kezdet után természetesen erre felé is megindulnak a szénszállítmányok. Konkrét dolgokat azonban csak Prágában a szénbizottság tud. Ami a szlovákok élelmezését illeti, arra nézve Hodzsa kijelentette, hogy ez egyelőre igen súlyos kérdés. Az élelmezés a vasúttal, pénz-üggyel olyan ága az állami életnek, amely a csehszlovákok és a magyar kormány között egyöntetű eljárást és kölcsönös megállapodást követel. A megoldásra nézve kilátásban van egy közös bizottság, amely egyenlő számban magyar és cseh-szlovák tagokból fog állni.
Népszava 1918. december 11.
