Miközben a devizahiteles adósok "mentése" felemásra sikeredett, a további lépéseket, állami szerepvállalást, és pereikkel érdemben foglalkozó bírósági eljárásokat sürgető törekvéseket rendre lesöpörték az asztalról. A Magyar Bankszövetség főtitkára korábban lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a devizahiteles ügy lezárult, egy magára valamicskét is adó ügyvéd egyetlen károsult bírósági képviseletét sem vállalja fel. Az Európai Bíróság szeptemberben mégis úgy foglalt állást - magyar magánszemélyek beadványa kapcsán -, hogy a tisztességtelenségét a nemzeti bíróság értékelheti, ha arra a következtetésre jut, hogy az adott feltételt nem világosan és érthetően fogalmazták meg.
Álláspontjuk szerint a pénzügyi intézmények kötelesek elegendő tájékoztatást nyújtani a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. „E követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára” – olvasható az ítéletben.
Ennek nyomán ideje volt, hogy a Kúria is megszólaljon. A múlt heti évértékelőjén Wellmann György, a polgári kollégium vezetője kijelentette: a legfelsőbb bírói testület keretei között működő konzultatív testület, amely a devizahiteles ügyekben ítélkező bírókból áll, 2019 első felében - a többi között - azt tanulmányozza majd, mit tartalmaztak az egykori hitelek kockázatfeltáró nyilatkozatai és az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatók, bekérik az ország bíróságaitól azoknak a pereknek az aktáit, amelyekben a bíróság kimondta, hogy az árfolyamkockázatról szóló figyelemfelhívás nem volt megfelelő.
Eddig 200 érvénytelenségi devizaper érkezett a Kúriához, emellett 179 devizahitelekkel kapcsolatos, végrehajtás megszüntetési vagy korlátozási per kezdődött el, közülük egyesekben már ítélet is született.
A Kúria konzultatív testülete októberben megerősítette: továbbra is vizsgálható az árfolyamkockázat fogyasztóra hárításának és az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatásnak a tisztességtelensége is. A kezelési költségek témakörében maga a Kúria fordult az Európai Bírósághoz: megfelel-e a költségek, díjak, jutalékok olyan meghatározása a tisztességesség feltételeinek, hogy nem derül ki a hitelszerződésből, ezeknek mi az ellenértéke. Erről még nem született döntés. Wellmann György szerint az eddigi európai döntések nem indokolják, hogy a már meghozott jogegységi határozatokon módosítani kellene, vagy új jogegységi határozatra lenne szükség.
A konzultációs testület állásfoglalása nem jogforrás, semmiféle támpontot nem ad a devizahiteles ügyekben ítélkezők számára - így értékelte Wellmann György kijelentéseit lapunk számára Erdős Éva. A pénzügyi szakértő szerint kötelező érvényű jogegységi határozatra lenne szükség. Az Európai Bíróság ítélete ugyancsak kötelező érvényű, így további vizsgálódásra már semmi szükség nincs. Az kétségtelen tény, ha másfél millió egykori devizahitelessel számolunk, s feltételezzük, hogy ezeknek a fele még nem évült el, mert öt évnél rövidebb idő telt el a hitel kifizetésétől, illetve annak felmondásától, s ha az érintetteknek csupán tíz százaléka fordul bírósághoz, akkor ez megoldhatatlan feladatot róna az igazságügyi szervekre. Ezért egységes döntés kellene, bár az kétségtelen, hogy minden egyes szerződés vizsgálatra szorul a tekintetben, hogy a hitelt nyújtó bank aláíratott-e kockázatfeltáró nyilatkozatot vagy sem. Wellmann György szavaiból azonban kiderül, hogy fél évig nem történik majd semmi.
Hasonló álláspontot képviselt érdeklődésünkre Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke, aki érthetetlennek tartja, hogy több év sem volt elegendő a Kúria számára, hogy véleményét kialakítsa. Most is csak azért szólaltak meg, hogy az Európai Bíróság ítélete kapcsán bizonyítsák, foglalkoznak az üggyel, mert valójában azt annak ellenére nem fogadják el, hogy végrehajtása kötelező lenne. A Kúria valós szándéka semmi több, mint hogy a nagy számú, embertelen és felháborodásra okot adó tisztességtelen kilakoltatásokról eltereljék a figyelmet - foglalta össze véleményét a szakember.
