- A férjem karácsonykor részegen jött haza. Hálóruhában az udvarra menekültem, az ólban bújtam el, de megtalált. Fegyvert tartott rám, elsütötte, majd nevetve közölte, hogy üres volt a tár.
Az arctalan bábukon megannyi hasonló történet sorakozott a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságon, ahol a Nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja – 1999 óta tartják november 25-én – alkalmából rendeztek konferenciát. A rendezvényen kiderült, az elmúlt években ugyan javult valamelyest a helyzet a nők és gyerekekkel szembeni erőszak terén, ám még mindig óriási a látencia.
- Azt szeretnénk elérni, hogy az áldozatok merjék felvállalni a sorsukat – magyarázta Proszonyák Ida, a Borostyánvirág Alapítvány Dél-dunántúli Krízisambulanciájának vezetője -, emellett megpróbáljuk megszüntetni a bántalmazás generációs körforgását: aki ugyanis bántalmazottként nő fel, az felnőttként hajlamos bántalmazóvá válni.
Magyarországon az első krízisközpontokat 2005-ben nyitották meg, s egy tavalyi uniós pályázatnak köszönhetően jelenleg húsz működik belőlük, s a projektnek köszönhetően ma már nem csak egy titkos menedékház áll az áldozatok rendelkezésére, s nyílt hét krízisambulancia is.
- A krízisközpontokban kifejezetten a családon belüli erőszak áldozatait helyezzük el – mondta Bíró Dániel, a kaposvári anyaotthon vezetője, aki több mint 2000 eset tapasztalata alapján kijelentette: a tipikus bántalmazó a férj vagy az élettárs, ám az egyes ügyeket nehéz bizonyítani, hiszen jellemzően nincsenek tanúk.
A bántalmazás a családok gyenge tagjaira, a gyerekre, a nőre, az idős vagy fogyatékkal élő hozzátartozóra irányul, s a párkapcsolati bántalmazás 90 százalékban a nőket érinti. Akik azonban nemcsak rokoni körben esnek erőszak áldozatául, egyre komolyabb gondot okoz például az emberkereskedelem is.
- Hét éve nyílt meg az első átmeneti szállás, ahol hat olyan lányt helyeztünk el, akik eredendően húsipari munkára jelentkeztek Németországba, ám néhány nap múlva már szexrabszolgaként dolgoztatták őket, s csak három év után szabadultak – állította Kopf Katalin, a nyugat-dunántúli krízisambulancia vezetője. – A prostitúcióra kényszerítettek 80 százaléka állami gondozásból kerül ki, ami külön probléma, hiszen ezek a lányok-nők társadalmilag gyökértelenek, így sokkal nehezebb visszavezetni őket a normál életbe.
A szakemberek egyetértettek, a nők elleni erőszak felszámolásában komoly szerep jut a prevenciónak, valamint a társadalmi szemlélet megváltoztatásának, ugyanis még mindig jelentős az áldozathibáztatás, illetve az esetek bagatellizálása.
