Oroszország;Ukrajna;

Ukrajna moszkvai követsége

- Bekérette az orosz külügy az ukrán ügyvivőt

Az FSZB szerint Ukrajna előre eltervezett „provokációt” hajtott végre.

Bekérette az orosz diplomáciai tárca Ukrajna moszkvai ideiglenes ügyvivőjét a Kercsi-szoros térségében tanúsított „agresszív és provokatív ukrán lépések” miatt – jelentette ki az MTI összefoglalója szerint Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Rosszija 24 hírtelevíziónak.

A határőrizetért is felelős orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint vasárnap az ukrán hadiflotta három járműve megsértette Oroszország területi vizeit, és a visszafordulásra való felszólításokat figyelmen kívül hagyva a Kercsi-szoros felé haladt, amelyen az áthajózást az orosz fél engedélyhez köti. A több órán át tartó incidens során orosz részről tüzet nyitottak, aminek következtében három ukrán tengerész megsebesült. Az ukrán hajókat Kercs kikötőjébe vontatták.

Az FSZB közölte: megcáfolhatatlan bizonyítékai vannak arra, hogy Ukrajna előre eltervezett „provokációt” hajtott végre. Az ügy miatt a két fél kérésére hétfőn ülést tart majd az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán idő előtt távozott egy UNESCO-témájú moszkvai tanácskozásról, arra hivatkozva, hogy a külpolitika több irányában „meglehetősen feszült helyzet” alakult ki.

Leonyid Szluckij, az orosz parlament külügyi bizottságának elnöke újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett, az incidens oka az lehetett, hogy Petro Porosenko elnök hadiállapot – az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy fajtája – bevezetésével próbálja meg elhalasztani vagy eltöröltetni a márciusban esedékes ukrajnai államfőválasztást, amelynek megnyerésére jelenleg kevés esélye van. Ugyanakkor kijelentette: biztos benne, hogy rendezni lehet a helyzetet. Hasonlóképpen foglalt állást Facebook-bejegyzésében Konsztantyin Koszacsov, a felsőház külügyi bizottságának elnöke, aki szerint Kijevnek a hadiállapot bevezetéséhez volt szüksége az incidensre, amely egyúttal Porosenko elnökválasztási kampányának nyitányát is jelenti.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egyébként november 16-án arra figyelmeztetett, hogy Oroszország intézkedéseket hozhat az orosz tengerhajózás, az orosz jogi és magánszemélyek védelmében az Azovi-tengeren. Nem konkretizálta, hogy melyek lehetnek ezek az Ukrajnával szemben meghozandó lépések, de kijelentette, hogy azok szigorúan összhangban állnak majd a nemzetközi joggal.

Petro Porosenko a Nemzetbiztonsági és Védelmi tanács ülésén
Azovi-tengerAz Azovi-tenger a Fekete-tenger északi öble, amellyel a Krím félsziget és Tamany-félsziget közötti Kercsi-szoros köti össze. A tenger északi és északnyugati partja Ukrajnához, keleti és nyugati partja Oroszországhoz tartozik. A Krím 2014-ben történt orosz annektálása óta a határvonal pontos helye – különösen a Kercsi-szorosban – vita tárgyát képezi a két ország között. Moszkva és Kijev között az elmúlt hónapokban kiéleződött a feszültség a fekete-tengeri és az azovi-tengeri hajózás és halászat körül. Az ukrán határőrizet november közepén közölte, hogy 15, a Krím meglátogatása miatt feltartóztatott hajót horgonyoztat Berdjanszk és Mariupol kikötőjében, és további 940 „törvénysértő” hajó mozgását figyeli.

Mint megírtuk, ukrán hírportálok – idézve az ukrán vezérkar közleményét – arról számoltak be, hogy teljes harckészültségbe helyezték az ukrán hadsereget. A vezérkar úgy fogalmaz, hogy az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) döntést hozott a „hadiállapot jogi helyzetének” bevezetéséről, és ennek alapján a hadsereg főparancsnoka utasítást adott a hadsereg teljes harckészültségbe helyezéséről. A védelmi minisztérium közlése szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálatot (SZBU) is készültségbe helyezték. Andrij Parubij ukrán házelnök bejelentette, hogy az „orosz agresszió” miatt hétfőn 16 órára (közép-európai idő szerint 15 órára összehívja a parlament rendkívüli ülését.

Közben tüntetést rendeztek Kijevben, az orosz nagykövetség előtt, miután Ukrajna bejelentette az incidenst. Szintén november 25-én egy orosz hajó megakadályozott egy ukrán katonai szállítóhajót, hogy elérje az Azovi-tenger partjánál lévő Mariupolt. Ez a legközelebbi település az oroszbarát szakadárok által ellenőrzött Donyetszkhez és Luhanszkhoz. Az ukrán haditengerészet azt közölte, továbbra is a nemzetközi jognak megfelelően járnak majd el.

Aggodalmát fejezte ki RomániaA román külügyminisztérium „mélységes aggodalmát” fejezte ki hétfőn az Azovi-tengeren, illetve a Kercsi-szorosban történtek miatt, és úgy ítéli meg, hogy az „agresszió” és a nemzetközi jog megsértése aláássa az egész térség biztonságát. Az MTI beszámolója szerint a tárca Twitteren közzétett állásfoglalása csak utal arra, hogy Oroszországot tartja felelősnek az incidensért. A bukaresti külügy ugyanis az eset kapcsán azt hangsúlyozta, hogy Románia határozottan kiáll Ukrajna területi épsége és szuverenitása, illetve azon joga mellett, hogy „nemzetközi vizeit” használhassa. A bukaresti külügyminisztérium aggodalmát a média is osztja: a román hírtelevíziók vezető témája volt hétfőn a Bukaresttől 800 kilométernyire lévő Kercsi-szorosban történt orosz–ukrán tengeri incidens, amelyet a Fekete-tenger egész térségét fenyegető biztonsági kockázatnak tartanak. A Románia és Oroszország közötti, amúgy is hűvös viszony még fagyosabbá vált, amióta 2016-ban Vlagyimir Putyin orosz elnök „célpontnak” nevezte Romániát, az ország déli részén, az olténiai Deveselun hadrendbe állított amerikai rakétaelfogó rendszer ütegei miatt.

A balesetben négy katona életét vesztette.