Július 1-e, azaz a „Stop Soros” életbe lépése óta november 21-ig 165 kérelem érkezett be a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalba – derítette ki Szél Bernadett független országgyűlési képviselő. A politikus az Indexnek azt mondta, hogy a 165 kérelemből
nyolc eljárását megszüntettek,
88-at elutasítottak,
65 folyamatban van
és négy kérelmet bíráltak el pozitívan, köztük van Nikla Gruevszki, a Macedóniában börtönbüntetésre ítélt politikus is.
A portál azt írja, hogy Szél a képviselői jogosítványaival élve szeretett volna betekinteni a volt macedón miniszterelnök menekültügyi eljárásának irataiba, de ezt a hivatal megtagadta. A BMH-nál arra hivatkoztak, hogy a képviselői jogokat szabályozó egyik törvény sem rendelkezik kifejezetten arról, hogy az országgyűlési képviselőknek joguk lenne személyes adatokat tartalmazó iratokba betekinteniük.
Mint írják, a képviselő megtudta, hogy Nikola Gruevszki november 12-én személyesen jelentkezett a BMH budapesti ügyfélszolgálatán, és itt adta be menedékjog iránti kérelmét. Közölték, hogy a „területen maradás joga” alapján, a kérelem benyújtásának pillanatától kezdve úgynevezett humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik minden kérelmező. Elmondásuk szerint a legtöbbször nem szokták a tranzitzónába szállítani azt, aki már az ország területén tartózkodik, és az ügyfélszolgálaton benyújtja kérelmét – közölte Szél.
A független képviselő szerint a menedékjog iránti kérelem előterjesztése iránti szándéknyilatkozat fontos pont. „Erről azt tudtuk meg, hogy bár létező jogi intézmény, szerepel a menedékjogi törvényben, de alapvetően semmire sem jogosít. Nagyjából annyit tud, hogy ha belföldön egy rendőr megállít egy Magyarországon tartózkodó személyt, akinek nincsenek iratai, akkor ha az illető szándéknyilatkozatot tett arra vonatkozóan, hogy menedékjog iránti kérelmet kíván előterjeszteni, a rendőr intézkedik, hogy ezt szabályosan tehesse meg. A kormányzati nyilatkozatokban viszont úgy hivatkoznak erre a bizonyos szándéknyilatkozatra, mintha ezzel léphetett volna be Gruevszki Magyarországra, holott ez így biztosan nem igaz” – jelentette ki.
„Akár tett Gruevszki szándéknyilatkozatot a tiranai nagykövetségen, akár nem, az nem jelenthetett semmit: sem a diplomáciai fuvarozásra, sem a Magyarországra való belépésre nem jogosította. Vastagon politikai döntés volt a Balkánon át Magyarországra szöktetés, amit egészen biztosan gondos jogi és szervező munka előzött meg. A Gruevszki-kivétel, a letelepedési kötvények és a Budapesten otthonos orosz titkosszolgálat, vagy akár Magomed ügye is azt mutatja, hogy a Fidesz még azt az ígéretét sem teljesítette, hogy megvédi Magyarország határait, és a nemzetet a külföldi szélsőségesek és bűnözők jelenlététől” – tette hozzá Szél Bernadett.
