A nézők különbözőképpen választanak maguknak műsorokat. Vannak, akik pontosan tudják, mikor láthatják kedvenc programjaikat, és szinte ahhoz alakítják az életüket. Mások - főleg az idősebbek - a régen megszokott módon, a műsorújság(ok)ból szemezgetnek, néha ki is jelölik maguknak, mit akarnak látni.
De él már a korszerűbb műsorválasztó módszer is: felveszik, amit meg szeretnének nézni és arra alkalmas időpontban - akár a reklámokat át is ugorva - lejátsszák maguknak. Végül akadnak olyanok is, akik a távirányító segítségét veszik igénybe. Csak kapcsolgatnak, és ha valami érdekli őket, hát tovább maradnak.
Ezzel a kapcsolgatással néha igazi kincsekre bukkanunk. Néhány hete így fedeztem fel az M3 - vagyis a(z egykori) közmédia archív kincseket ismétlő - csatornáján egy 1975-ben készült filmet. Annak idején, amikor bemutatták, láttam is már és úgy emlékeztem, hogy nem nagyon tetszett. A Magyar Televízióban ugyanis egyik kedvenc szerzőm, P. G. Woodhouse szinte klasszikusnak számító regényéből - Forduljon Psmithhez! - készítettek filmet. És az - egyébként teljesen érthető módon - nem adta, nem adhatta vissza azt a finom angol humort és gyakran frenetikus leírásokat, amitől a könyv maga fantasztikus és letehetetlen.
Most viszont, amikor annyi év után újra láthattam, remekül szórakoztam. És nem azért, mert az idő megszépíti az emlékeket. Hanem csakis és kizárólag amiatt, mivel olyan kitűnő színészek szerepelnek benne, akik tökéletesen hozzák az író megalkotta figurákat. A fő- és címszereplő Huszti Péter snájdig angol fiatalember, akinek első látásra elhiszem, hogy úgy tudja formálni a történetet, ahogy akarja. Baxtert, a szerencsétlen és ellenszenves titkárt Márkus László képes úgy játszani, hogy egy pillanatig nem jut eszünkbe: itt valójában egy remek színészt látunk. Ellenállhatatlan a jelenet, amikor virágcserepeket hajigál munkaadója nyitott ablakába. De ehhez persze kellett Feleki Kamill is, aki a nem nagyon eszes Lord Emsworthöt alakítja, pontosan úgy, ahogy az író megálmodta. Minden kisebb és nagyobb szereplő a helyén van: Szilágyi Tibor, Balázs Péter, Bencze Ilona, Béres Ilona láthatóan élvezték a komédiázást. Miattuk volt érdemes újra látni a filmet és - ismét - sajnálkozni egy sort azon, hogy napjainkban már nem (vagy alig) készülnek tévéjátékok.
Az utóbbi napok műsorában még egy fim erősítette a nosztalgiát. A Duna TV éppen egy hete vetítette - valószínűleg már századszor - a Mágnás Miskát. És századszor sem tudtuk levenni szemünket a képernyőről. Pedig ennek az 1948-49-ben gyártott filmnek bizony sok hibája van. Ám Keleti Márton - aki később, az ötvenes évek első felében gyors egymásutánban háromszor is Kossuth-díjat kapott - már az elismerések előtt is tudott valamit. Ha mást nem, hát úgy választotta ki a színészeit, hogy biztosra ment. És ilyenkor nincs más dolgunk, mint élvezni a remek játékot. A nagyszerű drámai színészeket, Gábor Miklóst és Mészáros Ágit, akik önfeledten komédiáznak. A két Latabárt - Kálmánt és a hozzá képest méltatlanul kevéssé értékelt Árpádot -, akik mindent tudnak a színjátszásból, sőt még annál is többet. Gobbit Hildát, aki mindössze 45 évesen egy majdnem kétszer annyi idős nagymamát alakít, aki ráadásul kleptomániás. Hozzá hasonlóan lubickol a szerepében Sulyok Mária, aki olyan finoman karikíroz, hogy szinte elhisszük neki, ez a nő pont ilyen. És még a két operett-sztár - Németh Marika és Sárdy János - sem tudja elrontani a szórakozást, pedig ők nyilvánvalóan csak az énekhangjuk és népszerűségük, nem pedig színészi kvalitásaik miatt kerülhettek bele a filmbe. Az utóbbi hetven évben már sok helyen nagy sikerrel eljátszották Szirmai Albert operettjét, de ezt a filmet feledtetni, vagy elhomályosítani egyszer sem sikerült. Ennél nagyobb dicséret pedig aligha létezik.
A már csak nevében közszolgálati média viszont azért mindenképpen elismerést érdemel, hogy őrzi és időről-időre fel is eleveníti közelmúltunknak ezeket a művészi értékeit. De még többet is tesz. A Duna TV-n sorozatban láthatják - akiket érdekel - az utóbbi öt év Fölszállott a páva műsoraiban helyezést elért együtteseket és szólistákat. Összesen 48 produkciót válogattak ki a "Döntők döntője" címen futó programba és mind megérdemli, hogy ismét a nézők elé kerüljön. Mi több, a közönség szavazatai döntik el ezúttal azt is, hogy a legjobbak közül kik legyenek a még inkább nyertesek. Minden műsorban 12 produkció látható, közülük a nézők négyet juttathatnak tovább, a zsűri pedig további két fellépőnek adhat szabad kártyát a középdöntőbe. December 21-én lesz a döntő, ami azt jelenti, hogy karácsonyig minden péntek este valóban értékes programmal szórakoztatják a közönséget. Azért jut szerep a zsűrinek is, hiszen az öt szakember irányítja rá a figyelmet a fellépők érdemeire (vagy éppen hibáira). Az elnök Sebő Ferenc Kossuth-díjas zenész, mellette Sebestyén Márta énekes, Agócs Gergely néprajzkutató, népzenész, Diószegi László történész, koreográfus és Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas táncművész, koreográfus segíti az eligazodást.
Csak néhány példát említettünk, mennyi és hányféle ápolni érdemes érték van a tévék kínálatában. Hasznos keresni és megtalálni őket a műsorfolyamban. És ezek miatt sajnálhatjuk azokat, akik az utóbbi időben leszoktak - vagy ha úgy tetszik, akiket a különféle csatornák leszoktatták - a tévézésről.
