A torontói Krembil Agykutató Intézet tudósai szerint a reggeli "feketének" több jótékony hatása van, minthogy az embert reggel felébreszti és energiával tölti fel vagy segít a koncentrálásban.
Azt vizsgálták, hogy mi ennek a magyarázta, a kávénak milyen összetevői játszanak ebben szerepet, és ez hogyan hat a korral összefüggő kognitív hanyatlásra - idézte fel a kutatás legfontosabb kérdéseit Weaver, aki a gyógyszerkémikus Ross Mancinit és a biológus Yanfei Wangot kérte fel a kutatásban való részvételre.
A csoport három különböző típusú kávét vizsgált: világos pörkölésűt, sötét, azaz hosszabban pörkölt és annak koffeinmentes változatát.
Mancini ezt követően a kávészemek pörkölése közben képződő fenil-indén molekulákat vette górcső alá. Kiderült, hogy a kutatásban vizsgált összetevők közül ez az egyetlen, amely az Alzheimernél és a Parkinsonnál megjelenő mindkét fehérjefragmens, a béta-amiloid- és a tau-fehérje felhalmozódását is gátolja. Mivel a pörkölésnél keletkeznek a fenil-indének, és minél sötétebbre pörkölik a kávét, annál több keletkezik, a sötétebb pörkölésű kávé jobban véd a világosabb pörkölésűnél.
Mancini elmondta, hogy az úttörő vizsgálat után a következő lépés az lesz, hogy kiderítsék, mennyire előnyösek ezek a vegyületek, és képesek-e bejutni a véráramba vagy bekerülni az agy vérellátásába.
Weaver azt is kiemelte, hogy egy természetes vegyületet fejti ki ezt a hatást, és nem szintetikus.
A tudós ugyanakkor elmondta: további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy a gyógyításban is felhasználhassák az eredményeket. A kutatás ugyan kimutatta, hogy van olyan összetevője a kávénak, amely hatékony lehet a kognitív hanyatlás gátlásában, de ez nem jelenti azt, hogy a kávéval kezelni lehetne a betegségeket.