A lapunk kérdéseire is eljuttatott – ám elsőként az ATV által ismertetett – dokumentumban az OLAF leszögezi: a korábbi vizsgálatuk nem csak súlyos szabálytalanságokat, hanem konkrét, összeférhetetlenségre mutató bizonyítékot is feltártak. – Ami a kérdés bűnügyi részét illeti: a nemzeti bűnüldöző hatóságok feladata, hogy eldöntsék, milyen vizsgálatot folytatnak az OLAF megállapításai alapján – írták. Azt is megjegyezték ugyanakkor, hogy ha a nemzeti hatóságok nem is indítanak bűnvádi eljárást az adott ügyben, az nem érvényteleníti az OLAF megállapításait és bizonyítékait. Ennek megfelelően később pénzügyi jóvátételt is kérhetnek a tagállamtól – jegyezték meg.
Az OLAF megállapításai alapján az Európai Bizottság jelenleg is az OLAF pénzügyi ajánlásait vizsgálja.
Mint arról korábban írtunk: az Elios Zrt. ügye 2009-ben indult, amikor az akkor már Orbán Viktor lányával kapcsolatban lévő Tiborcz István cége sorra nyerte a Fidesz vezette településeken az uniós finanszírozású közvilágítási pályázatokat. Az OLAF szerint – amelynek jelentését először a 24.hu ismertette – a 2009 és 2014 közöttvizsgált 35 pályázatnál szabálytalanságok történtek, tizenhétnél pedig szervezett összejátszás történt.
Az OLAF az üggyel kapcsolatban konkrétan megnevezte Tiborcz személyét, továbbá felsorolta azokat a hálózatba szerveződött személyeket, önkormányzati döntéshozókat, tanácsadókat, akik összejátszhattak annak érdekében, hogy Orbán Viktor vejének érdekeltsége nyerje a pályázatokat.
Bár az ügyben az ügyészség nyomozást rendelt el, ám feltűnően gyorsan, mindössze néhány hónap alatt az ügyészség felügyelete alatt nyomozó, Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bűncselekmény hiányára hivatkozva lezárta az ügyet és a lezáró végzést is eltitkolta, így nem tudni pontosan, hogy a rendőrség pontosan miért nem látta megalapozottnak az OLAF gyanúját, továbbá, hogy egyáltalán történt-e tanúkihallgatás az ügyben.
Az Orbán-kormány azóta azt állítja, hogy ezzel „bebizonyosodott”, hogy Brüsszel kampánycélra használta az OLAF-jelentést.
