Két-három héten belül megnevezi Donald Trump, hogy kit akar kinevezni ENSZ-nagykövetnek a kedden lemondott Nikki Haley helyére. Az elnök azt mondta, hogy öt lehetséges jelölt közül fog választani. Ezt néhány amerikai elemző úgy értelmezte, Trumpnak aligha okozott meglepetést Haley bejelentése, hogy az év végén távozik a fontos diplomáciai posztról.
Az eddigi ENSZ-nagykövetnő távozásának előkészítettségére utal az is, hogy az elnök az öt lehetséges utódjelölt közül egyiküket meg is nevezte, és ezzel erősen valószínűsítette, hogy őrá fog esni a választása. Dina Powell volt helyettes nemzetbiztonsági tanácsadóról van szó, aki kifejezetten szoros kapcsolatot ápol az elnök lányával, Ivanka Trumppal és az ő férjével, Jared Kushnerrel.
Trump egyébként kitért arra, hogy olyan, általa hihetetlennek mondott spekulációról is hallott, miszerint ő a saját lányát tervezné kinevezni ENSZ-nagykövetnek. „Ha ezt tenném, nepotizmussal vádolnának” - mondta.
Az amerikai politikai lélektan egyes beható ismerői azonban egy olyan körülményre is felhívják a figyelmet, ami ellentmond a gondosan előkészített távozás elméletének. November hatodikán tartják az Egyesült Államokban az úgynevezett félidős választásokat, amelyek során újraválasztják az egész washingtoni képviselőházat és a szenátus egyharmadát. Jelenleg az amerikai törvényhozás mindkét házában csekély – azon belül a szenátusban elenyésző – republikánus többség van, és a demokraták keményen dolgoznak azon, hogy megfordítsák az erőviszonyokat.
Ennek fényében, tekintettel a női választók gyakori prioritásaira, nem használ a kormányzó republikánusoknak, hogy éppen most távozik a kormányból – Amerikában ugyanis az ENSZ-nagykövet a kabinet tagja – az adminisztráció talán legnagyobb szaktekintélynek örvendő női tagja.
Nikki Haley azonban nem csupán „egy nő” volt a kormányban, hanem a Trump-csapat egyik legkiszámíthatatlanabb és leginkább önálló gondolkodású tagja, aki gyakran egészen másként értelmezett különböző globális eseményeket, mint izolacionista főnöke.
Az ENSZ-nagykövetnő, miután a Fehér Ház Ovális Irodájában bejelentette távozási szándékát Donald Trumpnak, a riportereknek azt mondta - tagadva a róla keringő híreket -, hogy nem kíván indulni az elnökválasztáson, legalábbis 2020-ban nem. A két év múlva esedékes választáson Trump mellett kíván kampányolni – tette hozzá.
A 46 éves Haley a lemondását indokló levelében utalt arra, hogy a magánszektorba készül. Mint az amerikai sajtó írja róla, nem különösebben vagyonos, viszont van egy egyetemista gyereke, egy másik pedig közeledik az egyetemista életkorhoz. Az üzleti világban lényegesen nagyobb jövedelemre tehet szert, mint a közszolgálatban – ahol nyolc évet töltött eddig, ugyanis az ENSZ-nagyköveti tisztség két éven át tartó ellátása előtt hat esztendőn át ő volt Dél-Carolina állam kormányzója.
Név nélkül nyilatkozó fehér házi alkalmazottak olyan feltételezéseknek adtak hangot, hogy Nikki Haley esetleg saját politikai jövőjének a biztosítására gondolt, amikor mostanra időzítette lemondását. Ha vannak komolyabb politikai ambíciói, akkor alighanem veszélyes lett volna számára, ha túl sokáig „leragad” Trump Fehér Házában, különösen akkor, ha a demokraták jelentősen előretörnek a félidős választásokon.
Trump elárulta, hogy Haley mintegy fél évvel ezelőtt beszélt neki távozási szándékáról. Ez időben nagyjából egybe esett azzal, hogy az amerikai kül- és biztonságpolitika kulcspozícióiba új, a korábbinál keményebbnek, „héjábbnak” tekintett személyek kerültek: Mike Pompeo lakta be a külügyminisztériumot, John Bolton pedig a nemzetbiztonsági tanácsadói pozíciót szerezte meg. Egy vezető fehér házi tisztségviselő szerint Nikki Haley annak idején némileg frusztráltnak látszott amiatt, hogy az ő nézetei háttérbe szorultak a kormányzaton belül, amikor Pompeo és Bolton lett a hangadó, és az agresszívabb amerikai külpolitikai irányvonal kerekedett felül.
Nikki Haley mindenesetre hűségesen végigvitte az ENSZ-ben az amerikai külpolitika hangsúlyváltásaival kapcsolatos teendőket, így például a világszervezet Emberi Jogi Tanácsából való amerikai kivonulást, vagy éppen a palesztin menekülteket támogató ENSZ-ügynökség amerikai finanszírozásának a beszüntetését.
