Október 1-jével életbe lép az új gyülekezési törvény, amely az 1989-es jogszabályt váltja fel - figyelmeztet az MTI. Az új szabáloyzás számos korlátozást tartalmazt elődjéhez képest.
Az első és legfontosabb, hogy a törvény kimondja: gyűlésnek azt kell tekinteni, amikor legalább két ember részvételével közügyben véleménynyilvánítás céljából nyilvános összejövetelt tartanak. A gyűlés nyilvános, ha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat.
A gyűlést annak megtartását megelőzően legfeljebb három hónappal, és a felhívás előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni a szervező az illetékes rendőrkapitányságnak. Ha a bejelentési határidő megtartása veszélyeztetné a gyűlés célját, a gyűlést az arra okot adó eseményt követően haladéktalanul, a felhívás megküldésével kell bejelenteni a rendőrségnél (sürgős gyűlés). Nem kell a gyűlést bejelenteni, ha a gyülekezés egy, azt közvetlenül megelőző indokból, tervezés és szervező nélkül alakul ki (spontán gyűlés).
Ha azonos helyszínre és időpontra több gyűlést jelentenek be, és azok egyidejű megtartása nem lehetséges, az élvez elsőbbséget, amelyet a rendőrségnek korábban jelentettek be. A homályosan megfogalmazott esetleírások remek hivatkozási alkalmat teremtenek arra, hogy a rendőrség megtilthasson egy bejelentett demonstrációt.
A rendőrség például megtilthatja a gyűlés megtartását, ha
- megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár.
- Megtiltják a gyűlést, ha diplomáciai mentességet élvező személy helyi feladatait akadályozza, zavarja a bíróságok működését, vagy a közlekedés rendjének sérelmével jár - olyan tüntetést ritkán látni, ami nem zavarná valamilyen módon a közlekedőket.
- A jogszabály szerint akkor is megtiltják a gyűlést, ha a gyűlés - az alkalmazott technikai eszközök, időtartama miatt - „alkalmas mások magán- és családi életének védelméhez való jogának, otthonának, emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére, vagy szabad mozgáshoz, tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogának korlátozására".
Utóbbi hivatkozás alapján könnyedén meg lehet tiltani, hogy tüntetők politikusok, közjogi méltóságok háza előtt tüntessenek. A nagyvonalú leírás pedig azt is lehetővé teszi, hogy akár egy mérges helyi panaszbejelentése miatt is leállítsanak egy több tízezres demonstrációt – a magánélet védelmére való jogra hivatkozva.
A rendőrség akkor is megtiltja a gyűlés megtartását, ha a gyülekezés helyszíne olyan országos jelentőségű történelmi emlékhely vagy időpontja olyan nap, amely a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök áldozataira emlékeztet, és a bejelentéskor rendelkezésre álló körülmények alapján fennáll a veszélye annak, hogy a gyűlés a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra által elkövetett embertelen bűnök tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, és ezáltal a gyűlés alkalmas a köznyugalom megzavarására.
A törvény arra is kitér, hogy ha csak a szervezők nem jelzek előre a rendőrségnek – a bejelentett demonstráción tilos lesz védőfelszerelést, egyenruhát, vagy arra emlékeztető öltözetet viselni.,
A rendőrség határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, de azt a szervező három napon belül közigazgatási perben megtámadhatja.
Az új gyülekezési törvényhez kapcsolódóan módosul a büntető törvénykönyv is: aki gyűlést akadályoz, ellehetetlenít, 1 évig terjedő szabadságvesztéssel, aki pedig a szervezőnek vagy a rendezőknek erőszakkal ellenszegül, 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A szintén módosított szabálysértési törvény alapján az él vissza a gyülekezési joggal, aki nem közterületre az ingatlantulajdonos hozzájárulása nélkül szervez gyűlést, aki megjelenik megtiltott gyűlésen, aki szervezőként megakadályozza a rendőrség jelenlétét, aki az újságírókat kizárja a gyűlésről, aki bejelentés nélkül szervez gyűlést, vagy szervezőként nem teszi nyilvánossá a nevét.
