Donald Trump megtartotta ígéretét, hétfőtől 10 százalékos vámmal sújtja a kínai import javát, mintegy 200 milliárd dollár értékű árut. Az amerikai elnök egyúttal bejelentette, 2019-től 25 százalékra emeli a sarcot, amelyet további közel 70 milliárd dollár értéket képviselő termékre is kivet, igaz ezekre csak akkor, ha Peking ellenlépésekre szánja el magát. Az eddig érvényesített vám mintegy 50 milliárd dollár értékű, zömmel ipari terméket érintett, a most életbelépő rendelkezés viszont fogyasztási javakat sújt, porszívókat, táskákat, bútorokat, tenger gyümölcseit, elektronikai alkatrészeket, bukósisakokat, autós gyereküléseket, mások mellett.
Trump lépése komoly veszteségeket okozhat például az Apple számára, miután beszállítói közül többen Kínában működnek. „Egyszerű a megoldás, Kína helyett az Egyesült Államokban gyártsatok, de már ma kezdjétek meg az új üzemek építését!” – válaszolt Trump az Apple-től érkező bírálatokra. Az Apple előzőleg a kereskedelmi minisztériumnak írt, felsorolva a veszélybe került termékei között az Apple Watch-t, le Mac mini-t, a vezeték nélküli fülhallgatót, az Apple tollat, a HomePod-ot. Az Apple minden évben 38 milliárdos csekkel örvendezteti meg az adóhivatalt a külföldről repatriált nyeresége után, miközben az utóbbi öt évben 30 milliárd dollárt invesztált a termelésbe. De más vállalatok is protestálnak, köztük a Ford, bejelentve, hogy nem telepíti Amerikába a Ford Focus Active gyártását. Ezt megelőzően, augusztusban azt közölte a cég, amely leállította kínai crossover- összeszerelő üzemét, hogy nem szállít Kínában gyártott járműveket az Államokba.
A Kínában működő amerikai leányvállalatok 60 százaléka már jelezte, hogy a vámháború komoly károkkal jár. A helyi amerikai kamara (AmCham) felmérése szerint, közel 50 százalék a gyártási költségek növekedését, a kereslet csökkenését prognosztizálta, 37 százalék az eladási árak növelésével számol, és 25 százalék a vállalati nyereség jelentős visszaesésére figyelmeztetett. A 432 vállalatot képviselő kamara tagjainak 30 százaléka halasztja, vagy végleg elveti eddigi befektetési terveinek megvalósítását. Hasonló kérdésre a Kínában működő európaiak 17 százaléka nyilatkozott az elképzelések átírásáról. Bár a kamarai kutatásra válaszolók 70 százaléka bízott abban, hogy Kína nem szánja el magát válaszcsapásra, Peking másként gondolta, mint bejelentették 60 milliárd dollár értékű amerikai árura 5-10 százalék közötti vámot vetnek ki ugyancsak hétfőtől. Az intézkedés mintegy 5000 amerikai terméket érint. Kína éves amerikai importja 153 milliárd euró körül van.
Az ázsiai tőzsdék egyelőre nem vesznek tudomást a fenyegető vámszigorításról. Mind a japán, mind a kínai piacokon napjainkban hossz uralkodik, egyes elemzők szerint lehet, hogy Peking mesterségesen stimulálja az árfolyamokat. Az UBS svájci bankház szakértői a 10 százalékos vám életbelépésével a Japánon kívüli ázsiai vállalatok 2,5 százalékos eredménycsökkenését jósolják, és ha a 25 százalék életbe lép, akkor 4,8 százalékos visszaesést várnak.
