Ha bíró lenne, most azonnal lemondana - még májusban nyilatkozta ezt lapunknak Fleck Zoltán, miután a kormány beadta az alaptörvény módosítására irányuló tervezetét. A már elfogadott, alkotmányunk részévé vált szöveg létrehozott egy új bírósági szervet, a Közigazgatási Felsőbíróságot, amely biztosítja a közigazgatási bíróságok jogalkalmazásának egységét, s amelynek élére az eddigi posztjairól lemondott Patyi Andrást szánja Orbán. Bár a bírósági szervezeti törvény módosítása még várat magára, minden bizonnyal a közigazgatási bíróságokhoz kerül majd az összes állami hatósággal kapcsolatos jogvita, s az alig hároméves bírói gyakorlattal rendelkező Patyi szabja majd meg számukra az ítélkezés irányait. Nincs kétségünk afelől, milyen irányokat mutat majd, a fideszes pártkatonákkal feltöltött Alkotmánybíróság jó példával szolgál e szempontból.
Ám az ELTE Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének vezetője nem az új felsőbíróság miatt nem dolgozna ma bíróként. Fleck Zoltánnál az alaptörvény szövegének egy másik módosítása verte ki igazán a biztosítékot, amelyet az előbbivel együtt fogadott el a kétharmad. Ez a passzus a bírók mérlegelési szabadságát korlátozza, előírva számukra, hogy egy jogszabály alkalmazásakor elsősorban annak "preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni".
A kényszernyugdíjba küldött volt bíró, Sándor Zsuzsa szerint tavaly több mint 30-an távoztak a bíróságról, de volt, hogy egyetlen nap alatt nyolcan kérték felmentésüket az államfőtől, ahogy most Szepesházi Péter, a Budai Központi Kerületi Bíróság bírája. Ha azt is hozzátesszük, hogy Szepesházi azon kevesek egyike, akik Handó Tünde OBH-elnököt nyilvánosan is bírálták, akkor nincs min csodálkozni.
Az a csoda, hogy még néhányan ebben a helyzetben is bírók maradnak.