Tanévkezdés alkalmával szinte kötelezően előkerül a pedagógushiány problémája, az elmúlt hetekben több számadat is megjelent a sajtóban: augusztusban még mintegy kétezer tanári/tanítói álláshirdetést lehetett találni a kozigallas.hu-n, az első iskolanapon, szeptember 3-án már „csak” hétszázat a 24.hu összesítése szerint.
Ezzel szemben a statisztikák teljesen mást mutatnak: a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján elmondható, az utóbbi években nem csökkent, hanem szinte valamennyi területen növekedett a pedagógusok száma. Általános iskolában például 73 ezerről 77 ezerre 2010 és 2017 között. A gimnáziumi tanárok száma pedig 2004 óta lényegében változatlan, 18 ezer körül mozog. Mindeközben a köznevelésben tanulók aránya folyamatosan csökken: az általános iskolások száma 750-ről 730 ezerre, a gimnazistáké 200 ezerről 180 ezerre csökkent a 2010-2017 közötti időszakban.
Pusztán statisztikai szemszögből tehát igaza van a kormány képviselőinek, amikor azt állítják: az egy pedagógusra jutó gyermekek száma nálunk a fejlett országokat tömörítő OECD átlaga alatt van, az elmúlt években pedig több ezerrel nőtt a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma. Csakhogy a probléma – mert igenis van probléma – nem ennyire fekete-fehér, nem orvosolható pusztán statisztikai adatokkal.
– Ha csak a mennyiségi számokat nézzük, valóban azt kellene mondanunk, van elég tanár. Magyarországon azonban nem mennyiségi, hanem minőségi tanárhiány van – mondta a Népszavának Szüdi János oktatási szakértő. Vagyis a statisztikák összességében hiába mutatnak javuló tendenciát, a tapasztalatok szerint szakpedagógusokból – nyelvi, természettudományos és informatikai területen – egyre aggasztóbb a pedagógushiány, különösen a kistelepülési iskolákban. Azt egyébként nemrég az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ elnöke is elismerte, hogy a természettudományi tárgyakat (biológia, fizika, kémia, földrajz) oktató pedagógusokból sokkal többre lenne szükség.
Szüdi János szerint a tanárhiány hátterében elsősorban anyagi okok állnak: hiába történt az elmúlt években béremelés, a tanári fizetések alapját 2014-ben befagyasztotta a kormány (pedig az eredeti tervek szerint a minimálbérhez kötötték volna, vagyis automatikusan nőttek volna bérek minden évben - a szerk.). Egy kezdő pedagógus ma alig kap többet bruttó 180 ezer forintnál, miközben egy budapesti üzemben nemrég nettó 200 ezerért kerestek raktári munkást. Egy informatika- vagy nyelvtanári diplomával más területeken ennél kezdőként is jóval többet lehet keresni. – Azt is hozzá kell tenni, hogy egyre kevesebb az elhivatott pedagógus. Azok, akik valóban minőségi munkát szeretnének végezni, nem tudják elviselni a jelenlegi túlközpontosított, a tanári szabadságot korlátozó rendszert – fogalmazott a szakértő.
A kozigallas.hu-n meghirdetett álláshelyekkel kapcsolatban úgy vélekedett: az ottani adatok csalókák lehetnek. Egyrészt több pedagógus a nyári időszakban vált álláshelyet, ezért ugorhat meg ebben az időszakban a hirdetések száma. Másrészt sokan vannak olyanok, akik például egy GYES-en lévő kollégájukat helyettesítik, velük egy évre kötnek szerződést, ami júniusban lejár. Majd meghirdetik az álláshelyet, amire szükség esetén újra jelentkeznek, és szeptembertől folytatják tovább. – Ez nem csak a mostani időszakra jellemző, 10-20 éve is ugyanez volt a helyzet – mondta Szüdi, hozzátéve: ez természetesen nem jelent megnyugtató választ a minőségi tanárhiány nagyon is létező problémájára.
Sőt, a szaktanárok hiánya különösen nagy gondot jelent a szakképzésben. Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform szakképzési szakértője a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hétvégi tanévnyitó értekezletén beszél arról, sok helyen nem tudják megtartani a szakmai órákat, csak nem szakos helyettesítő tanárral. De előfordulhatnak olyan szakképzések is, amelyek végül nem indulnak el szeptembertől, ugyancsak a szakoktatók hiánya miatt. Emellett figyelembe kell venni a lemorzsolódást és a pályaelhagyást: Szűcs Tamás PDSZ-elnök szerint a pedagógusképzésre jelentkezők 45 százaléka nem fejezi be tanulmányait, a pályakezdő tanárok 30 százaléka pedig egy év után, további 30 százalék öt év után elhagyja a pályát.
– Azon kell dolgoznunk, hogy visszaállítsuk a pedagógusi hivatás presztízsét, a fiatalok számára minden szempontból vonzóvá tegyük a pályát – erről Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke beszélt a szakszervezet hétfői tanévnyitó sajtótájékoztatóján. Mint mondta, szeptemberben és októberben országjárásba kezdenek, hogy első kézből szerezzenek tapasztalatokat a vidéki iskolák problémáiról is. Tapasztalataikat megosztják majd a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal tagjaival, amelyhez a PSZ – hosszú viták után – mégis csatlakozott.
