Alig két hete az osztrák államfő meglátogatott egy 17 éves alkalmazottat az egyik felső-ausztriai élelmiszerboltban. Rokonszenvéről biztosította a vékonydongájú afgán fiút, aki a kereskedelmi szakmunkásképző harmadik évfolyamára jár, és egyre több időt dolgozik a boltban. Jól tanul, a munkájával is meg vannak elégedve. Alexander Van der Bellen azért kereste őt fel, hogy kifejezze, Ausztriának szüksége van a menekült tanoncokra. Hasonlóképpen gondolkodnak a vállalkozókat képviselő gazdasági kamarában is, ahol gyakran panaszkodnak az általános munkaerőhiányra.
Az osztrák állami televízióban is bemutatott fiúhoz, aki zavarában azt sem tudta, melyik gyümölcsös láda mögé bújjon, most érkezett meg a hatósági végzés: nem kap tartózkodási engedélyt, el kell hagynia Ausztriát. Az elutasítás indoka: nem üldözi senki, nincs semmi oka arra, hogy ne menjen haza Afganisztánba. A döntés azt jelenti, hogy a tanulást is azonnali hatállyal meg kell szakítania.
Még a szociáldemokrata-néppárti koalíció idején, 2012-ben hozott az akkori pénzügyminiszter egy olyan rendeletet, amelynek értelmében menekült fiatalemberek - egészen 18 éves korig - beállhatnak a hiányszakmáknál inas képzésbe, és az iskola elvégzéséig az sem akadályozhatja meg a tanulmányaikat, ha esetleg nem kapnak tartózkodási engedélyt. Kezdetben alacsony volt az érdeklődés a szakmunkásképzés iránt, de amikor az életkor felső határát 25 évre emelték, hirtelen megugrott az érdeklődés iránta. Már csak azért is, mert sokan tartózkodási engedélyt láttak a végzést igazoló dokumentumban. Július végén 1023 tartózkodási engedélyre váró vett részt a szakképzésben, közülük 749 afgán fiatal.
Az elnöki látogatás célja pedig az lehetett, hogy felhívja a közvélemény figyelmét az afgán fiatalember – és a hozzá hasonlók – ügyére. Egyre többen álltak Van der Bellen mellé, és hangoztatták, hogy a tanulás megszakítása embertelen, nem is szólva arról, hogy az öregedő Ausztria egyre nagyobb munkaerőhiánnyal küzd. A kancellárt is adó néppárt tagjai közül is sokan osztották ezt az álláspontot.
Vasárnap azonban Heinz-Christian Strache alkancellár, a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) elnöke bejelentette, hogy a 2012-es rendeletet egy tollvonással eltörlik. Amíg a menekült ifjak nem kapnak ausztriai tartózkodási engedélyt, addig szakmunkásképző iskolákba sem járhatnak. Az FPÖ főtitkára, Christian Hafenecker még kontrázott is: „Csak azok a menekültek tanulhatnak, akik legálisan tartózkodnak országunkban. Egy tanulatlan afgán 22 éves nem oldja meg munkaerő gondjainkat.”
Az FPÖ akciója nagy vihart kavart, civilszervezetek tiltakoztak, több újságcikk firtatta, hogy Sebastian Kurz kancellár miért engedte át a cselekvést az FPÖ vezetőinek, miért nem kezdeményezett egy szelídebb, emberségesebb megoldást. A kormány azt ígéri, hogy kidolgoznak majd egy – közelebbről egyelőre meg nem nevezett – új jogi státuszt a tanulni vágyó menekülteknek. De a munkaerőhiányt nem velük kívánják enyhíteni, hanem unión kívüli harmadik országok fiataljaival.
