A Lancet brit orvosi hetilapban megjelent, az alkohol kockázatait taglaló tanulmány szerzői azt elismerték, hogy a mérsékelt fogyasztás talán véd a szívbetegségekkel szemben, ám ez az előny szerintük nem akkora jelentőségű, mint a rák és más betegségek kockázatának emelkedése.
A betegségek okozta anyagi terhekre fókuszáló tanulmány (Global Burden of Disease) 195 országban vizsgálta az alkoholfogyasztás és az egészség összefüggéseit az 1990 és 2016 közötti időszakban. A kutatók 15-95 évesek adatait elemezték. Összehasonlították az egyáltalán nem ivók egészségi állapotát azokéval, akik naponta egy alkoholos italt fogyasztottak. Azt találták, hogy százezer absztinens közül 914-nél alakul ki olyan betegség, aminek az alkohol érdemben emeli a kockázatát. Akik napi egy italt dobtak be, azok körében néggyel többen betegedtek meg (ez 0,5 százalékos növekedést jelent), akik napi kétszer nyúltak a pohár után, azok esetében hatvanhárommal több megbetegedést észleltek (ez 7 százalékos többlet)). A napi öt alkalommal ivók között már jóval durvább a kockázat: 338-al többen szenvedtek valamilyen kórban (ami 37 százalékos növekedés).
Sonia Saxena, a tanulmány egyik szerzője szerint kutatásuk a témában végzett eddigi legnagyobb jelentőségű munka, mert 694 forrás adatait elemezték, melyek mind egyéni, mind a populációs ivási szokásokról tartalmaztak adatokat, valamint 592 tanulmány eredményeit, melyek az alkoholfogyasztás kockázatairól szóltak. Becsléseik a korábbiaknál pontosabbak, mert - a bevalláson alapuló egyéni adatokon kívül - figyelembe vették az alkoholeladásokat, az otthoni előállítást és a csempészetet.
A legtöbbet ivó nők tízes toplistáját a tanulmány szerint Ukrajna vezeti napi négy egységet meghaladó mennyiséggel, Magyarország nem került az élmezőnybe, azonban a férfiak esetében a tizedik helyen áll. Az összesített lista élén Románia található, ahol átlagosan napi nyolc italt gurítanak le a torkukon az emberek. Egy egységnek számít tíz gramm alkohol, ami egy kis pohár borban, egy doboz sörben vagy egy kis adag röviditalban van. A világon háromból egy ember fogyaszt alkoholt a becslések alapján. A 15-49 éves korosztályban a halálozások majdnem fele kapcsolatos az alkohollal.
A kutatásban nem vett részt David Spiegelhalter, a Cambridge-i Egyetem professzora, aki megjegyezte, hogy ugyan nincs "biztonsággal fogyasztható" alkoholmennyiség, ez mégsem ok arra, hogy az egészségügyi kormányzat az absztinenciát javasolja. Ehelyett azt ajánlják, se a férfiak, se a nők ne igyanak többet heti 14 egységnyi alkoholnál.
