Magyar Helsinki Bizottság;

- „Jogi kiskapu” – Végre kapnak enni a menedékkérők a tranzitzónákban

Ez az eset is jól mutatja, mekkora szükség van a hatalom civil kontrolljára – közölte a Magyar Helsinki Bizottság.

A hazai és nemzetközi felháborodás nyomán a menekültügyi hivatal „megtalálta a jogi kiskaput” annak érdekében, hogy a tranzitzónákban fogva tartott menedékkérők mindegyike kaphasson ételt – írja közleményében a Magyar Helsinki Bizottság. Hozzátették, hogy üdvözlik a pozitív változást, de felhívják a figyelmet arra: a rossz, embertelen jogszabályok módosítása nélkül valójában marad a bizonytalanság és az éheztetés veszélye továbbra is fennáll.

Mint írják, ez az eset is jól mutatja, mekkora szükség van a hatalom civil kontrolljára.

„Ha a Magyar Helsinki Bizottság nem észleli a problémát és nem fordul a strasbourgi bírósághoz, valamint ha a jogvédő egyesület nem tájékoztatja a nyilvánosságot, akkor a saját »migránsellenes mestertervétől« önelégültté vált kormány semmit sem tett volna azért, hogy a helyzet javuljon, és a menedékkérők még ma is éheznének – mégpedig egyre többen. Az óriási, hazai és nemzetközi felháborodás, valamint a tettre kész civil és egyházi szervezetek kényszerítették ki, hogy a kormány mégiscsak észhez térjen és meghátráljon”–tették hozzá.

A közleményben felidézik: a Helsinki Bizottság tárta fel, hogy a július 1-től hatályba lépett új szabályok nyomán a menedékkérők nagy részét az éheztetés fenyegeti. A bevándorlási hivatal azoknak a menedékkérőknek nem adott enni, akiknek a kérelmét elfogadhatatlanság miatt elutasították, de ők ez ellen bírósághoz fordultak. Számukra kötelező tartózkodási helyként a röszkei vagy a tompai tranzitzónát jelölték ki, márpedig nekik az idegenrendészeti szabályok alapján – a kismamákat és gyerekeket kivéve – nem jár étkezés. Augusztus 8. óta egymás után hozták az elutasító döntéseket, és ennek következtében augusztus 21-ig nyolc embertől tagadták meg az élelmet. A hatóságok azt is megakadályozták, hogy az éhezők egyházi és civil szervezetek ételadományaihoz juthassanak, de arra is sor került, hogy az étkezési időben a gyerekeket elválasztották a szüleiktől, nehogy a családtagok meg tudják osztani az ételt.

A Helsinki Bizottság jogi segítséget nyújtó ügyvédei viszont ma arról szereztek tudomást, hogy a hatóság „megtalálta a jogi kiskaput” ahhoz, hogy az eddig éheztetéssel fenyegetett menedékkérők mégiscsak kaphassanak enni. Mint írták, sokat elárul a magyar állam működéséről, hogy egy állami szervnek ma jogi kiskapukat kell keresnie ahhoz, hogy az ellátás elemi feltételei egy zárt intézetben érvényesülhessenek.

„A kormányerő tudatosan idézte elő azt a helyzetet, hogy a szabályos utat választó menedékkérők, köztük nők, kínzásáldozatok éheztek a tranzitzónákban. Az a cinikus szándék állt emögött, hogy a kiéheztetett menedékkérők kénytelenek legyenek visszamenni Szerbiába, amivel »önként« mondanak le a menedékjog keresésének lehetőségéről is.”

Az egyedül helyes, jogállami és emberséges megoldás tehát az lenne, ha a jogszabályokat úgy módosítanák, hogy minden fogva tartott kérelmező kapjon ételt. Az étel megtagadása kimeríti az embertelen, megalázó bánásmód fogalmát, az egyik legsúlyosabb emberi jogsértés – emeli ki a Helsinki Bizottság..

Mint írták, az egyetemre semmilyen bejelentés nem érkezett arról, hogy Marton tanárként visszaélt volna a pozíciójával.